K-Monitor Adatbázis

Orbán Viktor egyértelművé tette, mi vezette a közalapítványok kurátorainak kiválasztásakor: világnézeti elköteleződést várt el. Közben várhatóan újabb forrásokhoz juthatnak majd a kiszervezett intézmények.

Befejezéséhez közeledik az egyetemek kormánypárti magánosítása, azaz ezen a fronton is átveszi az uralmat a NER.

Az újonnan modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok között van olyan, amelyik semmilyen konkrét vagyonelemhez nem jut, de olyan is, amelyik csak üres telkeket kap. Két esetben a Corvinus Egyetemhez hasonlóan állami részvénypaketthez juttatják őket, sőt az egyik új fenntartó egy stadionos cég felét is megkapja.

Világnézetileg elkötelezetté válhat a tanítóképzők többsége a kormány elképzelése szerint, ha megvalósul, hogy újabb és újabb intézmények kerülnek egyházi kézbe. Az égető pedagógushiányt a hallgatók mielőbbi éles gyakorlatba állításával orvosolnák.

Nem szabályszerűen alakultak meg 2013 és 2016 között az állami fenntartású egyetemek, főiskolák hallgatói önkormányzatai, ezért a nemzeti felsőoktatási törvényben biztosított jogosítványaik gyakorlásának feltételei nem álltak fenn – hangzott el az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pénteki budapesti sajtótájékoztatóján, amiről az MTI számolt be.

Több felsőoktatási intézmény mellett most az ELTE gazdálkodását is górcső alá vette a kormányzat, a vizsgálat több hiányosságot, szabálytalanságot is feltárt: milliós nagyságrendű hallgatói juttatásokról, a diákoknak járó tudományos ösztöndíjkeretből fizetett oktatói díjakról, gazdálkodási szabályozás hiányáról számoltak be. A "hibák" korrigálása az egyetem rektora és a frissen kinevezett kancellár feladata.

Komoly hiányosságokat, „a korrupció esélyét növelő jelenségeket” állapított meg felsőoktatási intézményeknél az Állami Számvevőszék a 2009–13-as időszakra vonatkozó ellenőrzés során – közölte Domokos László, a szervezet elnöke keddi, budapesti sajtótájékoztatóján, amelyen hat intézmény vizsgálatának eredményét hozták nyilvánosságra.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal szerint feketekasszát működtettek, zsebre dolgoztak, pályáztatás nélkül osztottak ösztöndíjakat a hallgatói önkormányzatok, több egyetemen.

Drasztikusan meggyengülhetnek a hallgatói érdekképviseletek, ha a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) javaslatait megszívleli a kormány. A gólyatábori botrány miatt kipécézett ELTE-n például 12-ről három főre csökkenne a hallgatók létszáma az egyetem legfőbb döntéshozó szervében, a szenátusban, és ezzel párhuzamosan a kari tanácsokban is kevesebb diák ülne. A támadás az egyik olvasatban a kormány kontra hallgatói szervezetek-meccs egyenes folytatása, ugyanakkor vannak olyan hangok is, amelyek szerint a HÖK-ök nem azzal foglalkoznak, amivel kellene nekik, és ezért volna ideje újragondolni a jogköreiket.