K-Monitor Adatbázis

2006 decemberében döntött a kabinet a kormányzati negyed megépítéséről, az építkezés helyének pedig a Nyugati Pályaudvar mögötti területet jelölték ki. A projekt nagyságrendileg 150 milliárd forintot emésztett volna fel. A Fidesz 2007-ben a Legfőbb Ügyészséghez fordult annak érdekében, hogy kivizsgálják a kormányzati negyed megépítésének levezénylésére létrehozott projektiroda vezetői és egyes politikusok közti kapcsolatokat. A felállított projektbíráló bizottságokban ugyanis számos olyan személy neve bukkant fel, akik a Szilvásy György akkori titokminiszter által igazgatott Altus Rt.-vel álltak kapcsolatban. Mint kés < script src="http://k-monitor.hu/tinymce/jscripts/tiny_mce/themes/advanced/langs/hu.js" type="text/javascript"> őbb kiderült, a projektbizottságokban ülő személyekhez köthető cégek több megbízást is kaptak a kormányzati negyeddel kapcsolatban.

A kormányzati negyed megépítését később leállították. A terv megvalósítására ugyanakkor több mint 9 milliárd Forintot már elköltöttek. Ebből 8,5 Mrd Ft lett kifizetve a telek felvásárlása, 533 millió Ft a projekt lebonyolítására, 100 millió Ft személyi kiadásokra és munkabérre, továbbá 301 millió Ft a projekt lezárására. (Egyes sajtóértesülések 11,5 milliárd Forintról szólnak, amelyből 3,5 milliárd ment el a projektre.)

Az ügyben vizsgálat csak az ÁSZ korábbi jelentése kapcsán indult, amely több  szabálytalanságot is feltárt az ügylettel kapcsolatban. A Nemzeti Nyomozóiroda 2009-ben indított nyomozást a projektiroda ellen hűtlen kezelés gyanújával.

Kárösszeg: 3 500 000 000 Ft (forrás: MNO)

Kapcsolódó cikkek:

Stop.hu: Kormányzati negyed: sokkal többet tapsolt el a kormány?

Heti Válasz: Negyeddöntő

NOL: Kormányzati negyed: ügyészségi nyomozás

A Nyírfa-ügy néven elhíresült botrány felszínre kerülésének előzménye az Információs Hivatal 1996. november 14-én meginduló belső vizsgálata volt, melynek lezárását követően Nikolits István, Horn Gyula titkosszolgálati minisztere bejelentette, titkosszolgálati eszközökkel figyeltek meg egyes politikusokat.

„A Nyírfa fedőnevű akció Szabolcs megye térségében végzett hírszerzés volt, amelynek a felelőse Földi László ezredes, az Információs Hivatal (IH) akkori műveleti igazgatója volt.
A polgári titkosszolgálatok 1995-ben a magyar-ukrán-román határ térségében az illegális tevékenységek feltérképezésére f olytattak megfigyeléseket. Az ügynöki jelentéseket is felhasználó munka során egyes vállalkozások gyanús ügyleteiről, külföldi kapcsolatairól gyűjtöttek adatokat, a hírszerzés eredményeit tartalmazó dossziék adatait pedig számítógépre vitték.

A dossziékban szerep elt többek között Horn Gyula volt miniszterelnök, Baja Ferenc, Pál László, Csintalan Sándor, Máté László, Nagy Sándor és Szekeres Imre szocialista országgyűlési képviselők, valamint Tölgyessy Péter, Kuncze Gábor és Soós Károly Attila szabad demokrata, illetve Kónya Imre néppárti országgyűlési képviselő neve.

[…] A többek között parlamenti képviselőket is érintő hírszerzési ügy esetében a vád szerint több szabálysértés történt, mert a hírszerzők olyan adatokat gyűjtöttek, amelyekhez nem volt felhatalmazásuk. Az IH ugyanis külföldön gyűjt információkat, a belterületi hírszerzés más hatóságok feladata.

Az ügy kipattanásakor belső vizsgálat indult, Földi László ezredest hazarendelték washingtoni diplomáciai kiküldetéséből, és kihallgatta az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

[…] A vád szerint Földi ezredes és egyik munkatársnője államtitoksértést követett el akkor, amikor az Információs Hivatal számítógépes rendszeréből egy floppyra kimásolták a Nyírfa-ügy teljes anyagát.

Földi azt állította, hogy a botrány kipattanása előtt is folyamatosan tájékoztatták az illetékeseket a vizsgálatokkal kapcsolatban.”
(Origo 1999-03-22)

„1999 márciusában megszületett a jogerős ítélet: a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa Földit bűncselekmény hiányában mentette fel a jogosulatlan adatkezelés vádja alól és bizonyítottság hiányában az államtitoksértés vádja alól.

Két másik vádlottat szintén bűncselekmény hiányában mentettek fel, a harmadik pedig megrovást kapott. Az indoklás szerint megállapítható volt ugyan az államtitoksértés, de annak társadalmi veszélyessége olyan csekély volt, hogy nem volt szükség büntetésre.”
(Origo 2008-09-25)