K-Monitor Adatbázis

A Jobbikkal szembeni kemény fellépés után most a Momentumot és a Párbeszédet jelentette fel az Állami Számvevőszék költségvetési csalás gyanújával, mivel nem tudta a meghatározott időben vizsgálni a kampányköltéseiket. A két párt hibázott, ám az eset miatt az ÁSZ-t újra azzal vádolják, a Fidesz érdekét szolgálja. Az ÁSZ visszautasítja, hogy pártpolitikai érdekeket szolgálna.

Az elmúlt három évben akadt pillanat, amikor Simicska Lajos hajlandó lett volna kiegyezni Orbán Viktorral, de a felesége az utolsó percig tartotta benne a lelket. Április 8. után azonban a miniszterelnök már nem akart alkudozni. A fegyverletételt végül Nyerges Zsolt szíves közreműködésével hozták tető alá.

331 millió forintot kell visszafizetniük.

A számvevőszék eddig nem látott lehetőséget rá, hogy a megbüntetett ellenzéki pártok részletfizetést vagy haladékot kérjenek. A nemzetgazdasági tárca most ezzel állt elő.

Féléves haladékot és részletfizetési lehetőséget ígér a gazdasági miniszter az ÁSZ által megbüntetett ellenzéki pártoknak. Varga Mihály azt javasolta a NAV-nak, hogy ne indítson behajtási eljárást, és ne érvényesítsen inkasszót az országgyűlési választások előtt. Mindez érdemben nem változtat a pártok helyzetén, mind a "tiltott párttámogatást", mind pedig az ezzel azonos összegű büntetést be kell fizetniük. Mivel a fizetési kötelezettség a pártok választások előtti gazdálkodását és az idei országgyűlési kampányát nem érinti, talán nem büntetik meg őket azért, hogy ha a márciusban esedékes állami kampánytámogatásból fizetik ki a büntetést.

Több ellenzéki párt is jelezte: nem fizeti be az Állami Számvevőszék által kiszabott büntetést, így azt a NAV-nak kell behajtania, de még nem tudják, hogyan és mikor fog ez történni. Az ÁSZ döntése ellen fellebbezésnek nincs helye, de a pártok vizsgálják a jogi lehetőségeket: közigazgatási bírósághoz, Alkotmánybírósághoz és nemzetközi jogi fórumhoz is fordulnának, de csak azután, hogy lépett az adóhatóság.

Az Állami Számvevőszék az Alaptörvény 43. cikke alapján az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, illetőleg nem minősül a 2010.évi XLIII.tv. 1.§ szerinti központi államigazgatási szervnek. Ebből fakadóan, a január 1-jén hatályba lépő, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017.évi I. tv. (Kp.) 4.§ (1) és (7) bekezdései alapján a számvevőszéki döntések miatt rendes bírói út nem vehető igénybe.

A Transparency International évekig kérte az Állami Számvevőszéktől, hogy a pártok önbevallásos kampányköltéseit vesse össze a "valósággal", ne csak a számlákat ellenőrizze. A szervezet eddig folyamatosan azt kommunikálta, hogy meg van kötve a keze, nem tehet ilyet. Aztán négy hónappal a választások előtt hirtelen megtáltosodtak, valószínűleg nem függetlenül a Fidesz–Jobbik-háborútól. Vona Gábor pártjának nincs jogorvoslati lehetősége, és azt sem tudják, az ÁSZ miből számolta ki a 330 milliós büntetést, de mindenképpen fizetni fognak, különben még nagyobb bajba kerülnek. Korábban egy párt sem kapott ilyen büntetést, pedig 2014-ben a Fidesz 2 milliárd forinttal túlléphette a kampányköltés törvényi kereteit.

Összesen 331 millió 660 ezer forint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadott el a Jobbik jogi személyektől, amely a párttörvény 2014. január 1-től hatályos rendelkezései szerint tiltott, nem pénzbeli hozzájárulásnak minősül – közölte az Állami Számvevőszék, amely észrevételezésre megküldte az ellenőrzéséről szóló jelentéstervezetet a pártnak.