language

Akták:

Jobbikos plakátolás Simicska felületein highlight_off

Kulcsszavak:

nyomásgyakorlás highlight_off

Jobbikos plakátolás Simicska felületein

Jobbikos plakátolás Simicska felületein

2017 áprilisában a Jobbik egy Fidesz ellenes plakátkampányt indított a Simicska Lajoshoz köthető Publimont Kft. és a Mahir Cityposter Kft. felületein. A párt eleinte kb. 2000 kihelyezett óriásplakátról beszélt, ugyanakkor arra hivatkozva, hogy az nem közérdekű adat, nem hozta nyilvánosságra a plakátkampány költségeit. Júniusban pontosítottak és közzétették, hogy áprilisban 2468, májusban 2470, júniusban pedig 2498 óriásplakátot használtak, ellentmondva a korábban bevallott kb. 2000 plakátnak. Az adatokból az is kiderül, hogy óriásplakátok mellett más hirdetési felületeket használtak, 312-300-296 citylightot, 292-257-283 dupla citylightot és 303-304-306 hirdetőoszlopot.


Reklámszakemberek becslése szerint mindez közel 2.5 milliárd forintba kerülhet piaci áron. Eközben a NAV is elkezdett vizsgálódni Simicska Lajos cégeinél, azt gyanítva, hogy kevesebb plakátot vallottak be, mint amennyit tényleg a Jobbik kampányához használtak körülbelül 100 millió forint áfahiányt okozva ezzel. A vizsgálat kezdeti stádiumában nem talált tényleges kifizetésre utaló számlákat sem. . Továbbá felmerült a tiltott kampány és pártfinanszírozás gyanúja is.


Később a Jobbik egy közleményében kijelentette, hogy az áprilisi plakátkampány 27 359 917 forintba, a májusi 26 797 472 forintba került, nem számítva a rongálás költségeit. Más Jobbikos forrásból származó elszámolás alapján a pártegy hónapra pedig 6000 forintot fizetet egy plakátért, miközben az LMP havi 80 ezer forintot fizetett az óriásplakátokért.


A plakátkampány finanszírozása sem világos. A Jobbik több képviselője is azt mondta, hogy 150 millió forint hitelt vettek fel, majd később Jakab Péter szóvivő közölte, hogy egyrészt megtakarításból, részben pedig folyószámlahitelből finanszírozták a kampányt. A párt semmilyen hivatalos információt nem közölt a hitel részleteiről.

A plakátkampány odáig fajult, hogy a Fidesz először a választási törvény módosításával próbálkozott, majd mikor az elbukott , kikerülve a kétharmadot, bevezette a plakáttörvényt, amelyben megtiltja, hogy politikai pártoknak a kampányidőszakon kívüli plakátozást. A törvény nem vonatkozik a kormányzati kommunikációra, amin keresztül a kormány a évek óta több tízmilliárd forintokat költ el propaganda célokra.

 

Bár a Jobbik tagadta, hogy köze lenne hozzá, a törvény hatályba lépését követően újabb, a párt üzeneteire rímelő plakátok kerültek ki a Mahir felületeire a nyár folyamán. Lázár János augusztusban elrendelte, a kormányhivatalok írják össze az összes köztéri felületet.

 

2017. decemberében az ÁSZ jelentéstervezete megállapította: törvény szerint tiltott, nem pénzbeli hozzájárulásnak minősül, ha egy párt a mindenki számára elérhető piaci árnál lényegesen olcsóbban vesz igénybe, vagy rendel meg szolgáltatásokat. A törvény arról is rendelkezik, hogy a tiltott támogatás mértékét az ÁSZ állapítja meg, amelyet a párt az ÁSZ felhívásától számított 15 napon belül köteles befizetni a központi költségvetésnek. Emellett a párt központi költségvetésből juttatott támogatását a Magyar Államkincstár az ÁSZ által megállapított összeggel csökkenti. (A pártok ellenőrzéséről és a tiltott támogatás megállapításáról itt olvashat részletesen.) A Jobbik szerint az ÁSz politikai nyomásgyakorlást hajt végre, érdemi vizsgálat nélkül hozott ítéletet.

 

Az Ász jelentéstervezete

A szerződések a Jobbik és a Simicska-féle plakátcégek között

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [20]  Oldalak:   1 2   >  >>

A Simicska–Orbán-kiegyezés titkai - A szabad elvonulás ára

Az elmúlt három évben akadt pillanat, amikor Simicska Lajos hajlandó lett volna kiegyezni Orbán Viktorral, de a felesége az utolsó percig tartotta benne a lelket. Április 8. után azonban a miniszterelnök már nem akart alkudozni. A fegyverletételt végül Nyerges Zsolt szíves közreműködésével hozták tető alá.

A Simicska-média tündöklése és bukása

A Magyar Nemzet és a Heti Válasz eladásával vagy megszüntetésével és a Lánchíd rádió bezárásával (az októberben lejáró frekvenciaengedélyt nem hosszabbítják meg, ha minden igaz), úgy tűnik, Simicska Lajos egy időre biztosan kiszáll a magyar médiapiacról, ami pedig elég régóta elképzelhetetlen volt a jelenléte nélkül.

Belezavarodtak a pártbüntetésekbe

A számvevőszék eddig nem látott lehetőséget rá, hogy a megbüntetett ellenzéki pártok részletfizetést vagy haladékot kérjenek. A nemzetgazdasági tárca most ezzel állt elő.

ÁSZ-haladék a megbüntetett pártoknak - Könnyítés vagy csapda?

Féléves haladékot és részletfizetési lehetőséget ígér a gazdasági miniszter az ÁSZ által megbüntetett ellenzéki pártoknak. Varga Mihály azt javasolta a NAV-nak, hogy ne indítson behajtási eljárást, és ne érvényesítsen inkasszót az országgyűlési választások előtt. Mindez érdemben nem változtat a pártok helyzetén, mind a "tiltott párttámogatást", mind pedig az ezzel azonos összegű büntetést be kell fizetniük. Mivel a fizetési kötelezettség a pártok választások előtti gazdálkodását és az idei országgyűlési kampányát nem érinti, talán nem büntetik meg őket azért, hogy ha a márciusban esedékes állami kampánytámogatásból fizetik ki a büntetést.

Schiffer András - Vörös vonalon

Az Állami Számvevőszék az Alaptörvény 43. cikke alapján az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, illetőleg nem minősül a 2010.évi XLIII.tv. 1.§ szerinti központi államigazgatási szervnek. Ebből fakadóan, a január 1-jén hatályba lépő, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017.évi I. tv. (Kp.) 4.§ (1) és (7) bekezdései alapján a számvevőszéki döntések miatt rendes bírói út nem vehető igénybe.

A semmiből jött a csodafegyver a Jobbik ellen

A Transparency International évekig kérte az Állami Számvevőszéktől, hogy a pártok önbevallásos kampányköltéseit vesse össze a "valósággal", ne csak a számlákat ellenőrizze. A szervezet eddig folyamatosan azt kommunikálta, hogy meg van kötve a keze, nem tehet ilyet. Aztán négy hónappal a választások előtt hirtelen megtáltosodtak, valószínűleg nem függetlenül a Fidesz–Jobbik-háborútól. Vona Gábor pártjának nincs jogorvoslati lehetősége, és azt sem tudják, az ÁSZ miből számolta ki a 330 milliós büntetést, de mindenképpen fizetni fognak, különben még nagyobb bajba kerülnek. Korábban egy párt sem kapott ilyen büntetést, pedig 2014-ben a Fidesz 2 milliárd forinttal túlléphette a kampányköltés törvényi kereteit.

660 millióra büntették a Jobbikot

Összesen 331 millió 660 ezer forint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadott el a Jobbik jogi személyektől, amely a párttörvény 2014. január 1-től hatályos rendelkezései szerint tiltott, nem pénzbeli hozzájárulásnak minősül – közölte az Állami Számvevőszék, amely észrevételezésre megküldte az ellenőrzéséről szóló jelentéstervezetet a pártnak.

Sem az ÁSZ, sem az ügyészség nem vette észre, hogy változott a törvény

Már nincs hatályban az a szakasz az egyesülési törvényben, ami konkrétan utalt arra, hogy az ügyészség törvényességi ellenőrzési hatáskörében bírósághoz fordulhat egy párt működésével kapcsolatban. Egy erre való utalás azonban benne maradt a párttörvényben, és így az Állami Számvevőszék szerdán mégis az ügyészséghez fordult.
Találatok: [20]  Oldalak:   1 2   >  >>