K-Monitor Adatbázis

Miközben a kormány „migránsgettók” rémével hergel, vendégmunkásgettók felállítására kötelezné a külföldieket dolgoztató beruházókat. A tehetős külföldiek viszont szabadon járkálhatnak, ha beszállnak a miniszterelnöki vő valamelyik ingatlanalapjába.

A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.

Sok esetben csak ürügy volt a járvány ahhoz, hogy nyakló nélkül költekezzen a kormány. A szétszórt ezermilliárdok nagy része a politikai szövetség kiszélesítését szolgálta, például sportra és egyházi kiadásokra is rengeteg ment el.

Látványos fedősztorit kerekített Lázár János ahhoz, hogy a kormánnyal szimpatizáló üzleti körök újabb két ágazatot maguk alá gyűrhessenek: az élelmiszergyártást és a kiskereskedelmet. A vidékieknek a frissen beígért gigászi pénzek helyett egyelőre inkább dráguló ennivalóra és szűkülő választékra van kilátásuk.

Csak túlszaladt valamelyik hivatalnok tolla, amikor a kulturális tao-megszüntetése mellett szinte kinyírta a kormány számára sokkal kedvesebb sporttaó-rendszert is. A kormány gyorsan korrigált. Nem csoda, tökéletes rendszert építettek ki arra, hogy közpénzeket a nyilvánosság háta mögött magánpénzzé varázsoljon, állami bevétel helyett gazdagítva a NER-közeli cégeket és közben a felcsúti fociakadémián is újabb és újabb épületek nőjjenek ki a földből.

Kiemelten fontos pereskedés zajlik Budaörs városa és a magyar állam közt. A végeredmény arról is elvi döntést jelent majd, hogy polgári perben lehet-e kártérítést szerezni az államtól azért, mert aránytalanul nagy kárt okozó törvényt hozott egyes szereplőknek. A háttérről itt olvashat bővebben.

Első fokon megnyerte Budaörs önkormányzata az iskolák átvételének ügyében indított kártérítési pert az állam ellen. Wittinghoff Tamás szerint más esetekben is látszik, hogy a Fidesz kifejezetten bünteti Budaörsöt. A polgármester jövőre kormányváltást szeretne, ennek esélyeiről is kérdeztük.

Augusztusban szolid 800 millió forinttal, 76 milliárd forintra nőtt a közintézmények lejárt tartozása. Az elmúlt hónapok konszolidációs hulláma lecsengőben van – az adósság pedig kezd újratermelődni.

550 milliót nem fizettek be.

Tovább tart az MSZP mélyrepülése: most a választókerületi rendszer ellen ágáló megyei vezetők meccselnek a központtal, tudomásunk szerint hamarosan összetartásra gyűlnek a hatalomból kiszoruló megyei pártelnökök. A Fidesz-szerű új pártszervezet nyertesei a választókerületek vezetői, egyikük például a milliomos munkaerőkölcsönző vállalkozó, ügyvéd és médiaguru szombathelyi politikus, Czeglédy Csaba, aki újabban kampányszervezőként is mutatkozik.