Egy kisebb nyári kihagyás után kedden folytatódik az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügye, amiben a két főszereplő a végrehajtói kar egykori elnöke, Schadl György és a fideszes volt igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pál. A bíróság júniusban tanúkihallgatásokkal ment el szünetre, és most ott folytatják, ahol abbahagyták. Őszre várható például több egykori vagy jelenlegi államtitkár és a volt paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János meghallgatása is.
Hosszan, órákon keresztül olvasta fel Tóth Erzsébet bíró a Schadl–Völner-ügy csütörtöki tárgyalásán a Tányér néven lehallgatott A. Tamás korábbi vallomását. Tányér abban részletesen beszámolt Schadl és Gazdi hálózatáról, amelyben korrupciós pénzekért ígérték hivatalos ügyek elintézését különböző embereknek
R. Róbert, azaz Gazdi meghallgatásával folytatódott csütörtökön a Schadl–Völner-ügy a bíróságon. Ő egy kulcsfigura ebben a súlyos korrupciós perben. Ő volt az, akit a nyomozók eredetileg megfigyeltek, és akin keresztül eljutottak a végrehajtói kar volt elnökéhez. Vallomása szerint legalább tizennyolc éve ismeri Schadlt.
R. Róbert, az ügy harmadrendű vádlottja kerül a fókuszba a Schadl-Völner korrupciós ügy csütörtöki tárgyalásán.
„Nem vagyok bűnös” – vallotta Schadl György a bíróságon, majd tételesen levezette, egyes vádpontokban miért gondolja magát ártatlannak. Azt is felsorolta, mi a közös benne és a volt igazságügyi miniszterhelyettesben, Völner Pálban.
A rendszerváltozás utáni, legmagasabb politikai szintig felérő korrupciós ügynek kecskeméti vonatkozásai is vannak. A vád szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, egyben bírósági végrehajtó Schadl György végrehajtói kinevezésekért vesztegetési pénzt kért, és ebben tevékeny segítséget kapott az Igazságügyi Minisztérium fideszes helyettes államtitkárától, Völner Páltól.
Hiába folyt be 11 milliárd forintnyi osztalék az államtól kapott részvények után a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítványhoz, a tavalyi évet majdnem 9 milliárdos veszteséggel zárták, ami az előző évinek a százhúszszorosa.
A kormány külön szabályokat állapított meg a Mátyás-templommal szemben található telek beépítéséhez.
Molnár egy civil társasággal magánemberként szeretett volna tartani egy karácsonyi pizzapartit rászoruló gyerekeknek. Személyesen felkérték a helyi általános iskolák igazgatóit, hogy gyűjtsenek össze gyerekeket (iskolánként kb. húszat, összesen százat), akiknek rendezhetnek egy kötetlen délutánt pizzával, táncházzal, bűvésszel, hogy kicsit kiszakadjanak a közegükből, és jól érezzék magukat.
Az eseményre magánemberek felajánlásaiból több mint százezer forint összejött, a vendéglátósok felajánlottak ingyenpizzát, a művészek ingyen vállalták a fellépést, és a helyi vendéglátóipari iskola vezetője is belement, hogy megtarthatják a menzateremben az estet.
AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE NÉHÁNY NAPJA AZONBAN TELEFONON KÖZÖLTE MOLNÁRRAL, HOGY POLITIKAI OKOK MIATT NÁLUK NEM BONYOLÍTHATJÁK LE A RENDEZVÉNYT.
2019. január 1-ig nem tervezi vizsgálni a CEU ügyét az Oktatási Hivatal, mivel a nemzeti felsőoktatási törvény Lex CEU-ként elhíresült paragrafusába foglalt működési feltételeknek az egyetemeknek a jövő év elejéig kell csak megfelelniük.
