K-Monitor Adatbázis

Megvette-e saját ellenzékét a Fidesz? Hogyan születnek hatalmas magánvagyonok a pártkasszák illegális feltöltéséből? Piaci és politikai szereplők fű alatti együttműködése a közpénzek eltérítésében: így fizeti meg a társadalom a demokrácia működését. A pártfinanszírozás szürkezónáját bemutató cikksorozatunk második része.

A miniszterelnök veje 5 százalékos üzletrészhez juttatta Hamar Endrét a Diófa Alapkezelőt bekebelező cégében. Hamar előbb ügyvédként, majd tulajdonosként jelent meg a Tiborcz Istvánhoz került Tarragona Zrt. felvásárlási folyamatában.

Szinte konkrét vádiratot állított össze Hamar Endre ellen az Elios-ügyről készült OLAF-jelentés. A költségvetési csalást vázoló anyagban a legnagyobb teret az ügyvéd szerepe és cégérdekeltségei kapták, de részletezi Tiborcz István miniszterelnöki vejhez fűződő kapcsolatát is. Hamar nemcsak Tiborczon keresztül kapcsolódik Orbán Viktorhoz.

Tiborcz István több milliárd forinttal gazdagodott, amikor pár éve eladta az Elios Zrt. felét, ami az uniós csalás elleni hivatal jelentése miatt most újra a figyelem középpontjába került. A miniszterelnök veje korábbi sajtóhírekkel ellentétben nem vett ki osztalékot a vállalatból, viszont cégbírósági iratok alapján kiszámoltuk: az Elios eladásán kevés híján 3 milliárd forintot kereshetett.

Egymást érték a korrupció gyanús esetek, csodás kormányközeli gazdagodások, furcsa fejlesztések 2017-ben is. Összeállításunkban ezek közül válogattunk a teljesség igénye nélkül.

Az emberek, az eső és a talajvíz – a Miniszterelnökség szerint ezek az okai annak, hogy a tervezettnél kétszer többért épített viszont háromszor átadott létesítmény túl gyorsan amortizálódik.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2012 óta összesen 30 igazságügyi ajánlást tett a magyar Legfőbb Ügyészség felé, többségében olyan, az uniós támogatások magyarországi felhasználását érintő ügyekben, amelyekben a saját vizsgálatuk alapján bűncselekmény gyanúja merült fel. Ezen felül az OLAF 4 olyan jelzéssel is élt, ami bűncselekményre utaló adatok, iratok továbbítását jelentette a magyar vádhatóság felé, büntetőeljárás indítására vonatkozó ajánlás nélkül – közölte a Polt Péter vezette szervezet az Átlátszó megkeresésére. Míg a büntetőeljárás minden ilyen esetben megindult, vádemelésig csak 6 esetben jutott a nyomozás, jogerős ítélet pedig még csak 1 esetben született.