K-Monitor Adatbázis

Különösen nagy hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat az ügyészség egy olyan ügyben, amely jól példázza, milyen módszerekkel igyekeztek a kormánypárthoz közel álló vállalkozók az uniós támogatásokat megcsapolni. A Szegedi Vadaspark területén megvalósuló játszótérre és interaktív látogató-tájékoztató kialakításra megítélt támogatás jelentős hányada ugyanis köddé vált.

Az Európai Csalási Elleni Hivatal, azaz az OLAF jelzése alapján indult magyarországi ügyekről szóló sorozatunk következő részében egy, eredetileg az Átlátszó által felderített eset következik. 2012-es tényfeltárásunk alapján az OLAF vizsgálatot indított, majd ajánlást tett a magyar ügyészség felé, a büntetőeljárás pedig mostanára eljutott az első fokú ítéletig. A bíróság az egyik vádlottat végrehajtandó, társát felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Az utóbbi vádlott a bűncselekménnyel okozott kárt, mintegy 200 millió forintot teljes egészében megtérítette.

Sem az előző, sem a jelenlegi politikai garnitúrának és gazdasági holdudvaraiknak nem fűződik érdekük a 4-es metróberuházás szabálytalanságainak feltárásához. Régi szereplők tűnnek föl új mezben, új politikai kötődések szülnek új mentességeket.

Három éve nyomoz költségvetési csalás gyanúja miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a piaci árnál drágábban, uniós támogatásból beszerzett fogászati berendezések ügyében. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján indult büntetőeljárásba azonban már nem került be Orbán Viktor fogorvosának és üzlettársának az érdekeltsége, az OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt., ahol az OLAF szintén vizsgálódott. Az uniós ellenőrök azt kifogásolták, hogy az OTI kötelező részvétele a pályázati felhívásban sérthette a közbeszerzési irányelvet, ugyanis a cég tender kiírása nélkül jutott több mint félmilliárd forinthoz.

Hét évvel ezelőtt háromrészes cikksorozatban mutattuk be, hogy egy több mint 200 millió forintos uniós pályázathoz az önerőt egy offshore cég biztosította, túlárazták az EU-s pénzből beszerzett orvosi berendezéseket, és a klinika doktornak feltüntetett természetgyógyászokat alkalmazott. Cikksorozatunk nyomán 2015-ben az OLAF éves jelentésében ez az ügy lett az egyik esettanulmány, az uniós ellenőrök ajánlása után pedig eljárás indult Magyarországon, és nemrégiben az elsőfokon eljáró bíróság letöltendő börtönbüntetést szabott ki az egyik vádlottra.

Az Orbán-kormány Magyarország legnagyobb korrupciós botrányának nevezte tavaly a 4-es metró ügyét, azóta viszont mélyen hallgat róla. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője és munkatársa tényfeltáró munkájának konklúziója szerint nem ok nélkül: a visszaélések egykori főszereplői nyakig ülnek a NER legpiszkosabb üzleteiben.

A 9 milliárd forintnyi uniós támogatás elsíbolására kitalált céghálóba lett, szlovák és szerb cégeket is beszerveztek. A szálak offshore cégekhez, Hongkongig vezetnek. Olyasmiket vettek tőlük, amijük nem is volt.

Nagy vagyonok kezelésével és adóoptimalizációjával foglalkozik az a svájci üzletember, aki besegített Rogán Antal feltaláló barátainak, hogy Svájc leggazdagabb régiójába, az offshore paradicsomként elhíresült Zug kantonba tüntessék el az uniós pénzzel megtámogatott cégük nyereségét.

Tiborcz István több milliárd forinttal gazdagodott, amikor pár éve eladta az Elios Zrt. felét, ami az uniós csalás elleni hivatal jelentése miatt most újra a figyelem középpontjába került. A miniszterelnök veje korábbi sajtóhírekkel ellentétben nem vett ki osztalékot a vállalatból, viszont cégbírósági iratok alapján kiszámoltuk: az Elios eladásán kevés híján 3 milliárd forintot kereshetett.

Egymást érték a korrupció gyanús esetek, csodás kormányközeli gazdagodások, furcsa fejlesztések 2017-ben is. Összeállításunkban ezek közül válogattunk a teljesség igénye nélkül.