language

Lapok:

NOL (Népszabadság) highlight_off

Akták:

Olajügyek highlight_off

NOL (Népszabadság)

A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016. októberi megszűnéséig. Az újság a rendszerváltásig az MSZMP központi lapjaként működött, a jogutód Magyar Szocialista Pártnak a hozzá kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén 2015-ig jelentős befolyása volt a lapra. 1990. szeptember 1-jétől a lapot a Népszabadság Rt. adta ki. 2003-ban a lap fő tulajdonosa a svájci Ringier magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. lett. 2014 januárjában a Ringier és az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. fúziója miatt a Gazdasági Versenyhivatal döntése nyomán a portfólió egy részét (regionális lapok és országos média mellett a Népszabadságot kiadó cég 70,4%-át) az osztrák Vienna Capital Partners vette át, amelynek fő tulajdonosa Heinrich Pecina osztrák üzletember. Pecina médiacége, a Mediaworks 2015-ben az MSZP pártalapítvány és a munkatársak egyesületének tulajdonrészét is megszerezte. 2016. október 8-án a kiadó gazdasági okokra hivatkozva felfüggesztette a lap kiadását. Október 25-én Pecinától a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Press Zrt.-hez került a Népszabadságot is tulajdonló Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100%-a, emiatt sokan politikai nyomásgyakorlást látnak a lap bezárása mögött.

200.000.000.000 Ft

Olajügyek

Olajügyek

Az olajszőkítés egy olyan eljárás, melynek során az üzemanyagként való használatra alkalmatlanná tett gázolajból kémiai úton használhatót állítanak elő. Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális „üzletága” volt, becslések szerint az 1990-es években két-háromszázmilliárd forinttal rövidült meg általa a költségvetés. Az „olajos ügyek” 1991-1992-ben ütötték fel fejüket, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. 1995. január 1-jétől már csak jegyre adtak fűtőolajat, de a jegyeket hamisították. 1995-ben egységesítették a tüzelőolaj és a dízelolaj árát. A lépés jó volt, sokan felhagytak a szőkítéssel, ezután az üzlet a kőolajszármazékok importja volt, azokért ugyanis kevesebb vámot kellett fizetni. Ezt már csak az igazán tőkeerős vállalkozások tudták teljesíteni, amelyek importengedélyt kaptak. Végül 1998-ban elrendelték, hogy a kőolajtermékeket is azonnal behajtandó jövedéki adó terhelje.

 

2000 februárjában Pallag László kisgazda képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés ad hoc bizottságot hozott létre az olajügyek és a kapcsolódó korrupciós ügyek feltárására. Június 8-án Nógrádi Zsolt, aki a Bács-Kiskun megyei olajmaffia tagjának vallotta magát, bizottsági meghallgatása során megdöbbentő állításokat fogalmazott meg: több vezető politikus és három parlamenti párt, továbbá a vám- és pénzügyőrség, illetve a rendőrség érintettségéről beszélt. Az olajmaffiával való együttműködéssel vádolta többek között Pintér Sándor belügyminisztert, volt országos rendőrfőkapitányt, Szabó Iván volt pénzügyminisztert és Lezsák Sándort, az MDF korábbi elnökét is. Bizonyítékok azonban nem kerültek elő, az érintettek pereket indítottak a tanúvallomást nyilvánosságra hozó Pallag ellen, amelyeket megnyertek. A Legfőbb Ügyészség 2000 márciusában nyilvánosságra hozott vizsgálati jelentése szerint 1991 és 1999 között a kőolajtermékek forgalmazása során 4300 bűncselekményt - hamisítás, csempészet, vámorgazdaság - követtek el. A perbe fogott 340 vádlott többségét börtönbüntetésre ítélték. A dokumentum szerint számos ügyben nem sikerült megtalálni az elkövetőt, és a bűnügyi hatóságok munkáját jogértelmezési problémák is nehezítették. Mind a mai napig kerülnek elő újabb és újabb információk, de végleg lezárni nem lehet az ügyet. Az olajügy egykori szereplői egymást tartják sakkban, és aki megpróbál borítani, az az egész rendszert veszélyezteti. Az olajügyekben a maffia is érintett volt: Portik Tamásnak, az olajügyekben érintett Energol egyik igazgatójának elfogásától is évekig várta a rendőrség, hogy kihallgatásán választ kapjanak az 1996-1999 közötti robbantások, kivégzésszerű leszámolások több kérdésére. Csakhogy Portik sikeresen bujkált, a nemzetközi körözés sem vezetett eredményre, a hivatalosan terhére rótt bűncselekmények pedig olyan csekély súlyúak voltak, hogy időközben elévültek.  A Népszabadság 2003-ban írt arról, hogy "nemrégiben minden különösebb hírverés nélkül törölték Portikot a körözöttek sorából". Más ügyben azonban 2016 májusában Portikot jogerősen tizenöt év fegyházra ítélte a Fővárosi Ítélőtábla, súlyosbítva az első fokon kiszabott ítéletet.

 

Forrás: WikipédiaMagyar Narancs

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [53]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6   >  >>

Demokrácia van. Mitől félsz?

Hoffmann Antal szőkített olajat vásárló cégvezetőket leplezett le a Körös Volánnál, korrekt vezérigazgatót védett meg a politikai zsákmányszerző leváltástól – amíg lehetett. Manapság azonban már hiába a bátorság, a tapasztalat és tisztesség.

Százmilliós bolt egyetlen belvárosi üzleten

Több mint százmillió forint kedvezményt kapott egy kiskörúti üzlethelyiség megvásárlásához a székesfehérvári futballklub korábbi, adócsalásért elítélt ügyvezetőjének érdekeltségébe tartozó cég. Közben az ügyészség hivatali visszaéléssel meggyanúsította a Belváros egykori jegyzőjét. Úgy tudjuk, a feljelentést azok a hatóságok tették, amelyek Portik Tamás ellen is nyomoznak.

Kisiklott maffiaügyek: pancserek vagy szabotőrök?

Vizsgálja a Nemzeti Védelmi Szolgálat, hogy szakmai hibák vagy az alvilággal együttműködő hivatásosok árulása miatt nem sikerült felderíteni számos, a 90-es években elkövetett gyilkosságot, alvilági leszámolást és több nagy gazdasági bűncselekmény hátterét.

Csalással és orgazdasággal gyanúsítják az "ország első keresztapáját"

Holnap előzetes letartóztatásba kerülhet Radnai László, aki a 2012-ben számos gyilkosság lehetséges felbujtójaként letartóztatott Portik Tamás igazgatótársa volt a '90-es években az olajügyeiről elhíresült Energol Rt.-ben, az utóbbi időben viszont már a rendőrség koronatanúja a Portik elleni nyomozásokban.

Keveslik a Portikra kiszabott 11 évet

Enyhének tartja a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Prisztás-gyilkosság miatt Portik Tamás elsőrendű és Hatvani István másodrendű vádlottra kiszabott 11, illetve tíz éves fegyházbüntetést, és a verdikt súlyosítását kérte a fellebbviteli bíróságnak hétfőn átadott fellebbezésében.

A Cég, az alvilág és az elkerekedő szemű képviselők

„Jó lenne, ha el tudnánk kerülni, hogy ezt a kényes témát bármelyik politikai oldal kommunikációs sandaságokra használja” – mondta a Nolnak nyilatkozva Mile Lajos (LMP), akinek kezdeményezésére kedden az országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága egyhangúlag határozott egy, a szervezett bűnözés és a titkosszolgálatok esetleges összefonódását vizsgáló munkacsoport felállításáról.

Spájzolt titkok: Szilvásy kérésére találkozott Laborc és Portik

Egy vezető szocialista politikushoz közel álló és a budapesti éjszakai életben is otthonosan mozgó „közvetítőn”, V. Lajoson keresztül lépett kapcsolatba valamikor 2008 nyarán a jelenleg hét ember meggyilkolásának gyanújával felbujtóként előzetes letartóztatásban lévő Portik Tamás előbb Szilvásy Györggyel, a polgári titkosszolgálatokat akkor felügyelő tárca nélküli miniszterrel, majd Szilvásy kérésére (utasítására?) Laborc Sándorral, az NBH akkori főigazgatójával – tudta meg az egykori szocialista tárca nélküli miniszter környezetéből a Népszabadság.

Kocsis Máté: Laborc és P. Tamás erősen kétséges dolgokban is egyeztettek

Kocsis Máté szerint erősen kétséges dolgokban is egyeztetett Laborc Sándor, az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója és P. Tamás, az Energol Rt. előzetes letartóztatásban levő volt vezetője. Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának fideszes tagja erről Laborc Sándor keddi meghallgatása után beszélt újságíróknak.
Találatok: [53]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6   >  >>