K-Monitor Adatbázis

Egy ötvenezer forintos, egy évvel a rajta szereplő dátum után vásárolt számlával bizonyítaná Süli János családi cége, hogy valódi munkára kapta az EU-pénzt, miközben a tehenészetben nem találtak a vizsgálat vezetői sem teheneket, sem mezőgazdasági munkára utaló jelet.

Szerdán a Fővárosi Törvényszéken tanúk sorával igyekeztek tisztázni, vajon Boldog Istvánék tényleg befolyásolták-e a választókörzetük egyik önkormányzatát a kivitelezések elvégző cégek kiválasztásában. A bizonyítást nehezíti, hogy az ügyre legközelebbről rálátó cserkeszőlői polgármester azóta meghalt. Az új polgármester szerint a botrányt kirobbantó beruházások nem csak túlárazottak, hanem feleslegesek is voltak.

Boldog István mint képviselő csak tudni akarta, hogy a területén milyen Területfejlesztési Operatív Pályázatokra (TOP) jelentkeztek az önkormányzatok – így írták le a Fővárosi Törvényszéken a Boldog István volt képviselő ügyében szerdán tanúként meghallgatott polgármesterek, Rédai János volt kuncsorbai és Török Tamás Örvényesi polgármester, hogy a fideszes politikus lehívta őket – valamint a környék polgármestereit – is Kétpóra (akkor a képviselősége mellett ő volt ott polgármester), és négyszemközt (illetve volt olyan megbeszélés, ahol jobbkeze, F. Petra és más is részt vett) elbeszélgetett velük a pályázatokról.

Nagyjából félóránként váltották egymást a polgármesterek Boldog István kétpói irodájában, ahol a települések TOP-os pályázatairól (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) volt szó, de Boldog csak akkori országgyűlési képviselőként azt akarta tudni, ki mire akar pályázni, utasításba semmit sem adott – ezt mondta tanúként két meghallgatott polgármester is szerdán a Fővárosi Törvényszéken, ahol a volt fideszes képviselő, Boldog István és társai korrupciós ügyét tárgyalták.

,,A benzinkártya és a diplomata útlevél, az, hogy nem kell kivárnom a sort a határellenőrzésnél" - sorolta a Telexnek mosolyogva Boldog István a Fővárosi Törvényszéken a tárgyalása szünetében, hogy mi hiányzik neki leginkább, mióta nem országgyűlési képviselő. A korrupcióval vádolt volt fideszes képviselő – aki továbbra is biztos abban, hogy az ügye végén a bíróság fel fogja menteni – azóta egyéni vállalkozó lett, de részleteket, például arról, milyen üzleti úton volt legutóbb Erdélyben, nem árult el. Ahogy azt sem árulta el, mégis mire gondolt, amikor arról írt, hogy pénzt keres azzal, ha sokan kommentelnek a Facebook-oldalán.

A megyei közgyűlés a Simonka-per miatt tett ki egy, a politikushoz köthető szervezetet egy uniós projektből, ezzel viszont borult minden.

A Pest vármegyei községben 300 millió forintot költöttek uniós pénzből egy kiszuperált trafóház helyrepofozására, egy játszótérre és egy kilátóra. Mindezt a Római Birodalom emlékére, afféle turistacsalogató látványosságnak szánták, de a siker kérdéses. A római őrtornyot idéző kilátó ugyanis gyakorlatilag egy fémketrec, amit egy nagyobb szélvihar már megbontott, ráadásul földszintes lesz, mert az eredetileg tervezett lépcsőt nem teszik bele.

Sorozatosan marasztalja el a hatóság és a bíróság is a fideszes vezetésű Sümeget különféle, súlyos közbeszerzési szabálytalanságok miatt. Többször a felhasznált EU-s pénz egészét visszafizettették, de a város legutóbb is megúszta, mert “elengedték” a büntetést. A legfrissebb, “házon belüli” közbeszerzés ügyében a rendőrség megszüntette a nyomozást – igaz, a beruházás meg sem valósult.

Januárban a Zagyva folyó kilépett a medréből, és egycsapásra vízibiciklis parkot varázsolt az uniós pénzből épült kalandpályából Hatvanban. A beruházást a töltések közötti hullámtérbe álmodták, amit a lapunkhoz eljutott fotók szerint időről-időre elönt a víz. A szigeten egy vadasparkot is létesített az önkormányzat, az állatokat az áradás miatt egy magasabb részre kellett átmenteni.

Hat év után visszatértünk a Zagyva folyó partjára, hogy megnézzük, mi maradt Hatvanban a kerékpáros kalandparkból, ami az uniós pénzek helytelen elköltésének iskolapéldája Magyarországon. Tavaly ősszel úgy döntöttek a városvezetők, hogy a rájuk maradt mementót eltüntetik, mert teljesen értelmetlen tovább működtetni. A kalandpark nettó 140 millió forintból épült, a fennállása alatt 55 ember használta, vagyis egy-egy kerékpáros 2,5 millió forintba került az uniós adófizetőknek. A fenntartási időszak 2021. július 6-áig tartott, ezután még egy évig húzta az objektum, de 2022 őszén végleg lelakatolták. A városban még el sem takarították a maradványait, de már tervezik az új bringaparkot. Videóriport.