K-Monitor Adatbázis

A fideszes vezetés bukása után a kormány rendelettel elvonta a 19 milliárdos költségvetésből azt a 7 milliárdot, amit a város atomerőműtől kap iparűzési és ingatlanadóként.

Tavaly december 29-én jelent meg az a kormányhatározat, amely kiemelt beruházássá nyilvánította egy nemzetközi lövészeti központ létesítését Üllőn. Bár a projekt tervei évek óta ismertek voltak az üllői testület előtt, a városvezetés csak most, a kormányrendelet megjelenése után kezdett tiltakozásba a beruházás helyszíne ellen. Az építkezéshez kiadott környezetvédelmi határozat miatt az Állatorvostudományi Egyetem korábban pert is indított: a tervezett létesítménytől ugyanis alig egy kilométerre van az egyetem Lógyógyászati Klinikája, s az intézmény álláspontja szerint az ott kezelt lovakra rendkívül káros hatást gyakorolna a zajos lőtér. De tartanak a zajtól a tervezett beruházás közelében lévő tanyák és a város déli részén lévő ingatlanok lakosai is, akik tiltakozásuknak egy most megtartott lakossági fórumon adhattak először hangot.

Azzal, hogy a kormány különleges gazdasági övezeteket hozott létre Göd és Dunaújváros térségében, az eredetileg ellenzéki vezetésű önkormányzatok milliárdoktól esnek el, az oda telepített akkumulátorgyárak adóbefizetéseiből elsősorban a környező Fidesz-barát települések és a párthoz köthető különböző szerveződések profitálnak.

A Szegeden elektromos autók gyártására készülő vállalatot január 8-án egyelőre komáromi székhellyel jegyezte be a tatabányai cégbíróság.

Nem akárhol épülhet meg a keleti nyitás eddig legnagyobb presztízst hozó beruházása, az ellenzék fellegvára adhat otthont a Teslát is előző kínai e-autó-gyártónak, a BYD-nek. Cserébe Botka László polgármester városa pont úgy viselkedik, ahogy a fideszes települések.

A kormány megemelte néhány építkezés költségkeretét, és újabb beruházásoknál engedi mellőzni a jogszabályokat.

Balatonvilágos nem hív össze falugyűlést a kiemelt Aligaliget-projekt megvitatására, mert a polgármester szerint a lakosokat könnyű felhergelni, s az ügyek egy részében amúgy sem illetékesek.

Szimpatikus cél, hogy kedvezményes áfakulcsú lakások épüljenek a településeken belüli elhagyott-elhanyagolt üzemek romjain, csakhogy nálunk ez is a kiválasztottak biznisze lett. Ráadásul a beruházók önkényesen alakíthatják át a városképet.

Miközben bő egy éve tiltakoznak, százával küldenek beadványokat, észrevételeket, ezrével aláírásokat a győrszentiváni civilek a győri ipari park bővítése ellen akkumulátorgyártól is tartva, szerintük egy huszárvágással jelentős részben zavaró hatású ipari övezetté nyilvánították a 400 hektárnyi, fejlesztésben érintett területet. A főépítész kormányrendeletre hivatkozik, a civilek kiakadtak, és azt ígérik, nemzetközi szintre viszik az ügyet.

Szeptember 14-én jelent meg egy kormányhatározat arról, hogy Soroksár és Gyál területén termőföldeket, szántókat, legelőket és erdőket jelölt ki a kormány beruházási célterületnek. Az összesen közel 100 helyrajzi számon lévő terület csak Budapesten 500 hektárnyi, tehát a kormány két kisebb fővárosi kerületnyi területen képzel el valamilyen beruházást. A Kormányzati Tájékoztatási Központ és az építési minisztérium Telexnek küldött válaszaiból annyi derül ki, hogy valamilyen ingatlanfejlesztést terveznek, de vegyianyag-elosztó nem lesz. A helyi fideszes polgármesterek semmit sem árulnak el, bővebb információk hiányában a helyi ellenzék és a természetvédők is csak a fejüket kapkodják egy akkora léptékű fejlesztés tervét látva, ami nemcsak Budapesten, hanem az egész országban is példátlan lenne.