K-Monitor Adatbázis

Több tíz korrupciógyanús ügyet talált 2019 ősze óta a pécsi önkormányzati cégeket átvilágító ügyvédcsapat. Több feljelentés is született, de eddig csak a Zsolnay Kulturális Negyedben lévő Zsolnay-shop megnyitásával kapcsolatban vélte úgy a rendőrség és az ügyészség, hogy bűncselekmény történt. Ez az ügy már bíróságon van, szerdán meghallgatták a fő vádlottat, a Zsolnay Örökségkezelő volt gazdasági igazgatóját.

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra az elmúlt két évben sűrűn szerepelt a hírekben. A cég gazdasági súlya aligha ad erre okot, bár a köztudatban lévő hazai márkanevek között a Zsolnay még mindig ott van a spiccen. A figyelem inkább annak a harcnak szól, amit a porcelángyár gazdája vív a vállalkozást megszerezni próbáló politikai hatalommal. A háborút megnyerni látszik a szír tulajdonos, ezért a kalandban megégett politikusok és pénzcsinálók most már inkább csendet szeretnének az ügyben. Ám a bíróságokon még mindig tucatnyi per folyik, és ez vélhetően így lesz még évekig.

Egy hetük van a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra 2016-ban jogszerűtlenül felmondó dolgozóinak, hogy kifizessék 23 milliós tartozásukat volt cégüknek. A bajba jutott embereket Pécs kormánypárti vezetői tévesztették meg, ők azonban nem vállalják tettük felelősségét.

Jogellenes volt felmondásuk, ezért együttesen több mint 20 millió forint perköltséget és távolléti díjat kell megfizetnie annak a 117 dolgozónak, aki 2016 júniusában rendkívüli felmondással távozott a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-től - informál az MTI a Zalaegerszegi Törvényszék immár jogerős döntéséről.

A város vezetése és a kormánypárti gazdasági kör látványos kudarcot vallott az ellenporcelángyárral. A bukás közpénzmilliókba került.

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. érvénytelenségi pert indít, amiért a Magyar Fejlesztési Bank május 18-án felmondta a vállalat 413 millió forintos hitelét – közölte a társaság csütörtökön. A manufaktúra ezt Páva Zsolt pécsi polgármesterének címzett csütörtöki keltezésű, nyílt levelében közölte, amelyet Treitz Ferec cégvezető írt alá.

A WHB feltőkésíti az önkormányzati Ledina Kft.-t, amely majd üzemelteti a felszámolás alá került Zsolnay-gyárat – ez volt a terv Pécs jogi képviselője, Szabó Iván szerint. A többségi tulajdonos, Bachar Najari azonban kifizette a Zsolnay tartozását, a WHB tulajdonosa, Paár Attila pedig a botrány miatt kihátrált az együttműködésből. A WHB egyébként cáfolja Szabót: azt állítják, hogy nem volt kapcsolatuk a Ledinával, és csak befektetési céllal vették meg a Zsolnay banki tartozását.

A pécsi városvezetés 2016 júniusában kezdett ügyeskedni a Zsolnay-gyár többségi tulajdonosa, a korábban még megmentőként üdvözölt szír-svájci befektető ellehetetlenítése érdekében, ám a tervük mára csődöt mondott. Hiába hozták létre az önkormányzati Ledina Kft.-t 120 ex-zsolnays dolgozóval, és az MFB hiába adta el a Zsolnay banki tartozását a Fidesz-közeli WHB-nak: felszámolással sem tudták megszerezni a gyárat, mert Bachar Najari kifizette a közel 400 milliós követelést. Így a ledinások munka nélkül maradtak, ráadásul Najarié lesz több önkormányzati ingatlan jelzálogjoga is. A város vesztésre áll a saját maga által indított háborúban, Najariék pedig furcsa ajánlatokat kapnak kormányközeli üzletemberektől.

A már mindkét oldalról beperelt munkavállaló nyílt levelet írt most, szerinte Páva Zsolt polgármestertől külön levelet kapott a kilépésnél, hogy mindenben számíthatnak majd rá a kilépők, ehelyett becsapták őket Pécs város nevében.

Hónapok óta dúl a bírósági tárgyalásokon és sajtótájékoztatókon vívott harc a Zsolnay-gyár többségi tulajdonosa és Pécs városa között. Aki magáénak tudja a porcelángyárat, arra milliárdos műemlék-felújítási beruházások várhatnak, a kérdés csak az, sikerül-e az önkormányzatnak kiebrudalni a mostani tulajdonost a felszámolás alatt lévő cégből, hogy bejátszhassa a Zsolnayba a kiszemelt újabb befektetőt, vagy Bachar Najarit megmenti a magyar jogállam.