K-Monitor Adatbázis

Több tízmilliárdos értékben juttatott ingyenesen – főképpen budai – ingatlanokat az állam a református egyháznak, köznevelési céllal. A Bíró utcai óvoda körüli rejtélyes események azonban azt sugallják, a paragrafusok kijátszhatók.

Jakab Péter képviselő próbált bejutni a hányatott sorsú, 116 milliós uniós támogatásból készült turisztikai attrakcióba, de a polgármester lehülyegyerekezte. Nem is ezt vette zokon a képviselő, hanem azt, hogy csak előzetes egyeztetés után látogatható a kunyhó. A legfőbb ügyész feljelentésként értékelte a kérdését és a NAV-hoz továbbította.

Újabb vidéki abszurdot mutatott be Hadházy Ákos parlamenti képviselő.

Szürreális képek terjedtek el a Facebookon egy kültéri kézilabdapályáról, amely egy szántó közepén áll, a legközelebbi házaktól is több száz méterre. Kiderítettük, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség a beruházó, a helyszínt pedig Kozármisleny önkormányzata választotta. A 90 milliós fejlesztést egy sportkomplexum első lépésének szánják, és a tervek szerint a város hamarosan körülveszi majd a pályát. Addig buszokkal viszik oda a csapatokat edzeni.

Ha Kisvárda, akkor pénzszórás. A fideszes önkormányzat sok látványberuházás után most nettó 1,3 milliárd forintot költhet el arra, hogy a helyi múzeumnak építsenek egy modern ingatlant. Holott az intézmény mostani épületét nemrég pofozták ki több száz millió forintból. A rendelkezésre álló állami támogatásból a múzeummal együtt beígért tájházra viszont már nem futja.

Januárban a Zagyva folyó kilépett a medréből, és egycsapásra vízibiciklis parkot varázsolt az uniós pénzből épült kalandpályából Hatvanban. A beruházást a töltések közötti hullámtérbe álmodták, amit a lapunkhoz eljutott fotók szerint időről-időre elönt a víz. A szigeten egy vadasparkot is létesített az önkormányzat, az állatokat az áradás miatt egy magasabb részre kellett átmenteni.

Hat év után visszatértünk a Zagyva folyó partjára, hogy megnézzük, mi maradt Hatvanban a kerékpáros kalandparkból, ami az uniós pénzek helytelen elköltésének iskolapéldája Magyarországon. Tavaly ősszel úgy döntöttek a városvezetők, hogy a rájuk maradt mementót eltüntetik, mert teljesen értelmetlen tovább működtetni. A kalandpark nettó 140 millió forintból épült, a fennállása alatt 55 ember használta, vagyis egy-egy kerékpáros 2,5 millió forintba került az uniós adófizetőknek. A fenntartási időszak 2021. július 6-áig tartott, ezután még egy évig húzta az objektum, de 2022 őszén végleg lelakatolták. A városban még el sem takarították a maradványait, de már tervezik az új bringaparkot. Videóriport.

Dézsi Csaba Andrásnak, Győr fideszes polgármesterének szívügye a 600 milliárd forintra saccolt kulturális negyed felépítése a városban. A kormány azonban a nehéz gazdasági helyzet miatt egyelőre kihátrált a projekt mögül, ami annyira grandiózus, hogy „még Budapestnek is sok lenne”. Regisztráltunk az éves közmeghallgatásra, hogy végre választ kapjunk arra a kérdésre, hogy Dézsi továbbra is kitart-e a projekt mellett. Mindeközben kiderítettük, hogy a gazdasági nehézségekkel küzdő város az elmúlt években 90 milliót költött a kulturális negyed előkészítésére. A régi színház felújítása és az új mélygarázs ​együttesen ​40 milliárdra becsült építése pedig épp amiatt maradt el, mert a Borkai Zsolt helyébe lépő új polgármester a kulturális negyedben képzelte el az új színházat.

A pécsi aquapark megépítését hét és fél éve ígérte meg a miniszterelnök és az akkori polgármester, de azóta sem történt egy kapavágás sem. A 2019-ben nyertes ellenzéki városvezetés most új helyszínen és részben új tartalommal akarja megvalósítani a projektet. Van-e esély erre?

Úgy tűnik, nem csak értelmetlen, hanem történelemhamisító projektekre is lehet sok EU-s pénzt nyerni – a Békés megyei Zsadányban a polgármester „kutatásai” alapján most Attila király fapalotáját fogják felépíteni.