K-Monitor Adatbázis

2021-ben alig van már olyan gazdasági szektor, ami ne lenne többé-kevésbé Fidesz-közeli vállalkozók kezében. Kivétel a média, mert a médiavállalkozásaikat „elajándékozták”.

Az Opus után a Konzum Nyrt. is a Budapesti Értéktőzsde A- vagy prémium-kategóriájába került, miután megütötte az ehhez szükséges feltételeket, például egy éven át magasabb volt a piaci kapitalizációja ötmilliárd forintnál. Most épp 55 milliárdnál tartanak (ért már a cég a piac szerint 73 milliárdot is), ebből 18,6 milliárd forint a közkézhányad, tehát nagyjából ennyi van a részvénytulajdonosok közé számolt közel 2800 kisebb befektető kezén.

A magyar társadalom feudalizálódását jelzi, hogy egyre több vidéki térség hűbérbirtokká válik: fideszes politikusok szinte a magukénak tekintik. Kivételezett helyzetük a kormányzásának 13. évére készülő Orbán Viktor kegyétől függ, így alattvalói áhítattal tekintenek rá, közben a helyieknek bizonygatják, hogy ennek az udvari kapcsolatnak a révén tudnak sok mindent kijárni. A HVG összeállításának első része.

Az idei év egyik különlegessége volt, hogy a hazai tőzsdén néhány, korábban kicsinek számító cég részvénye elképesztő drágulást produkált, és ebben szerepet játszott Mészáros Lőrinc megjelenése a tulajdonosok között. Mire véljük ezt a jelenséget? Esetleg bizonyított a nemzeti nagytőke, hogy nagyobb árfolyamnövekedést produkál, mint a Warren Buffett, a világ leghíresebb alapkezelője? Netán cél volt, hogy helyzetbe hozták a kisbefektetőket is? És egyáltalán, lufi-e ez a sokszorozott árfolyam?

Hosszú időn keresztül úgy tűnt, hogy a Mészáros-papírok, például a Konzum részvényei mindenfajta fundamentális alap nélkül drágulnak a tőzsdén. Ám az érthetetlen áremelkedés december 12. után elkezdett új értelmet nyerni: Jászai Gellért és szűk csapata lassan utoléri az előreszaladt árfolyamot, tölti fel tartalommal a tőzsdei céget.

A tőzsde bevonásával is rendületlenül gyarapítja vagyonát a kormányfő közeli, újabban bankok felé tekingető barátja.