language

Akták:

Állami vagyon átadása magánalapítványoknak highlight_off

Személyek:

Orbán Ráhel highlight_off

Állami vagyon átadása magánalapítványoknak

Állami vagyon átadása magánalapítványoknak

Az állami vagyon kimenekítése és magánvagyonná alakítása a Transparency International 2015-ös jelentésében jelent meg, mint a magyar kormányra jellemző, jogi eszközökkel megtámogatott korrupciós forma. Ennek egyik eszköze az állami funkciók – és ezzel együtt a közvagyon – alapítványokba való kiszervezése. Az eszköz rendszerszintű alkalmazása különösen 2020 óta jellemző, amikortól egy alkotmánymódosítás következtében az alapítványokról csupán kétharmados többséggel lehet rendelkezni. Ez a módosítás hivatalosan a mindenkori kormánytól való függetlenség záloga, a gyakorlatban azonban a hatalom kiszervezését szolgálja; egy potenciális választási vereség után is nagy eséllyel hatalmi pozícióban hagyja az alapítványok jelenlegi vezetőit és döntéshozóit, akik jellemzően a NER klientúrájából kerülnek ki.

2021. áprilisában az országgyűlés megszavazta azokat a törvényjavaslatokat, melyek értelmében a közvagyon jelentős részét – több ezermilliárd értékben –  közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványokba (KEKVA) szervezte ki. A kuratóriumi tagokat a kormány nevezte ki, a továbbiakban azonban a kinevezés joga a meglévő tagokat illeti. A kuratórium tagjai visszahívhatatlanok, így, mivel állami tisztségeiktől függetlenül, magánszemélyként foglalnak helyet az alapítvány kuratóriumában, állami tisztségeik elvesztése esetén is megőrizhetik az alapítványban betöltött pozíciójukat. A KEKVA-k emellett szabadon gazdálkodhatnak a rájuk (ingyen) átruházott vagyonnal,.

A felsőoktatásban végbemenő egyetemi modellváltás meggyorsítása mellett sok más funkció alapítványokba való kiszervezéséről döntött a parlament, így többek között kulturális, egészségügyi, mezőgazdasági, emlékezetpolitikai tevékenységekről. Az alapítványok rengeteg esetben gazdagodnak nagy értékű ingatlanokkal – így került például a Demeter Szilárd vezette Magyar Kultúráért Alapítvány fennhatósága alá az óbudai Zichy-kastély (a Hajógyári-sziget déli részével együtt), de itt említhetjük a Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítványának számottevő  gazdagodását is, melynek során megkapta az államtól többek között a révfülöpi vitorláskikötőt és az egykori pécsi Tiszti Kaszinót.


A Transparency International 2023-as gyűjtése alapján a következő KEKVA-k működnek:

Orbán Ráhel

Orbán Ráhel (1989. május 18.) turizmus–vendéglátás végzettségű szakember, egyetemi óraadó oktató. Orbán Viktor és Lévai Anikó legidősebb lánya. 2013. szeptember 7.-én házasságot kötött Tiborcz Istvánnal, a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.fő részvényesével. A pár esküvőjén ellopott két iPhone 4-es mobiltelefonért 12,4 millió forintért folytatott kiterjedt nyomozást a rendőrség. 

2018-ban Orbán részt vett a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) új imázsának kialakításában, ami után 2022-ben barátnőjét, Bata-Jakab Zsófiát nevezték ki az MTÜ vezérigazgató-helyettesének. A 2021-ben kötelezővé vált szálláshelyek minősítésére a szállodaszövetség helyett a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület Nonprofit Kft.-t jelölték ki, amely társaság összetétele nagy többségében Orbán Ráhel és Tiborcz István üzleti köreiből kerül ki.

Orbán Ráhel 2022-ben a Hegyvidék Bevásárlóközpontban nyitotta meg Odu néven első bababoltját, amelyet –annak ellenére, hogy a vállalkozás kezdeti évében 1,7 millió, következő évben pedig 55,6 milliós veszteséget termelt– rövidesen újabb bolt követett Szántódon.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend: