K-Monitor Adatbázis

A külkereskedelem központjai, az úgynevezett kereskedőházak felügyeletére hozták létre 2012 végén a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t, amely a kezdetektől sorozatos botrányaival és hatékonytalan működésével keltette fel a figyelmet. Az elképzelés az volt, hogy a kereskedőházak a hazai kis- és középvállalkozások exporttevékenységének bővülését hozhatják, új üzleti kapcsolatokat teremtve, ami valóban fontos lenne, hiszen Magyarország rendkívül kereskedelem- és exportorientált ország. Az elmúlt évek azonban nem ezt bizonyítják: 2015-ben például 6 milliárd forint veszteséget produkáltak, előfordult, hogy egy országgal a kereskedelem éves volumene nem érte el a kereskedőházra való ráfordítás költségét. 

A rendszer nem volt átlátható, számos esetben felmerülhet a gyanú: csupán a csókosok vagyonosodását segítette elő a kezdeményezés. A török milliárdos üzletember, a Galatasaray ex-elnöke, Adnan Polat – aki egy Tiborcz-közeli ingatlanbizniszben is felbukkant – több milliárdnyi közpénzt kapott homályos célokra a tulajdonában lévő kereskedőházakon keresztül.

Az alkalmazottak között Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter futsalos barátai és Fidesz-közeli "szakértők" is felbukkantak, a kereskedőházak üzemeltetői pedig tipikusan nem rendelkeztek kellő tapasztalattal a külkereskedelem terén, nem volt értékelhető üzleti tevékenységük, ezért vélelmezhetően gyakran kormányzati hátszéllel nyerhették el az üzemeltetést. A kereskedőházakat üzemeltető állami társaság neve a Quaestor-botrány kapcsán is előkerült: bár sokáig titkolták, mennyi pénzt tartottak a Questornál a cég bedőlése előtt, azóta kiderült, 2013-ban két nap alatt 9,3 milliárd forintot utalt el a külügy cége a Quaestornak, a maradékot pedig a bedőlés napján vette ki a brókercégből a MNKH Zrt.

2018-ban jelentette be a kormány, hogy – az Adnan Polathoz köthető kereskedőház kivételével –  bezárja kereskedelmi kirendeltségeit és átalakítja a 2012-ben bevezetett kereskedőházi rendszert, amely összesen 9,3 milliárd forintos veszteséget termelt működése során. Az átalakítás részeként az MNKH Zrt. összeolvadt leányvállalatával, a fúzióból pedig a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt-t hozták létre – élén a Mészáros Lőrinc-közeli Ligetfalvi Gáborral – amely a tervek szerint öt fókuszáltabb, úgynevezett Exportfejlesztési és Promóciós Központtal működne. A társaság átalakítása után kiderült, hogy annak pénzügyi-számviteli feladatellátásában és a vagyongazdálkodásában az Állami Számvevőszék szabálytalanságokat talált.

Orbán Ráhel (1989. május 18.) turizmus–vendéglátás végzettségű szakember, egyetemi óraadó oktató. Orbán Viktor és Lévai Anikó legidősebb lánya. 2013. szeptember 7.-én házasságot kötött Tiborcz Istvánnal, a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.fő részvényesével. A pár esküvőjén ellopott két iPhone 4-es mobiltelefonért 12,4 millió forintért folytatott kiterjedt nyomozást a rendőrség. 

2018-ban Orbán részt vett a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) új imázsának kialakításában, ami után 2022-ben barátnőjét, Bata-Jakab Zsófiát nevezték ki az MTÜ vezérigazgató-helyettesének. A 2021-ben kötelezővé vált szálláshelyek minősítésére a szállodaszövetség helyett a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület Nonprofit Kft.-t jelölték ki, amely társaság összetétele nagy többségében Orbán Ráhel és Tiborcz István üzleti köreiből kerül ki.

Orbán Ráhel 2022-ben a Hegyvidék Bevásárlóközpontban nyitotta meg Odu néven első bababoltját, amelyet –annak ellenére, hogy a vállalkozás kezdeti évében 1,7 millió, következő évben pedig 55,6 milliós veszteséget termelt– rövidesen újabb bolt követett Szántódon.