K-Monitor Adatbázis

2023 januárjában zárult le a Vodafone Magyarország Zrt. felvásárlása, melynek eredményeként a Jászai Gellért vezette 4iG Nyrt. – leányvállalatán, az Antenna Hungária Zrt.-n keresztül – 51%-os, a magyar állam – a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül – 49%-os részesedést szerzett a telekommunikációs cégben. A 2022 nyarán megjelent 715 milliárd forintnál valamivel kevesebbért, 660 milliárd forintért cserélt gazdát Magyarország második legnagyobb hazai távközlési vállalata. Mint kiderült, az Antenna Hungária Zrt-re jutó 51 százalékos Vodafone-részből 425 millió eurót (170 milliárd forintot) az állami Magyar Fejlesztési Bank Zrt. hitele fedezett, ennek 80 százalékára pedig az állam vállalt kezességet. Emellett az is nyilvánosságra került, hogy a Vodafone megvásárlásához az állami Eximbank is nyújtott hitelt az Antenna Hungáriának, így az állam szerepe messze túlmutat 49 százalékos részesedésén. A kormány tehát közvetlenül és közvetetten (az eladósodott 4iG-nak nyújtott hitelek révén) is több száz milliárd forintnyi közpénzt fordított az egyébként 2020-ban és 2021-ben is veszteséges Vodafone megszerzésére. Az ügylet lezárulta után Rogán Antal több bizalmi embere is helyet kapott a Vodafone igazgatóságában – így Nagy Ádám, a propagandaminiszter kabinetfőnöke, illetve Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. igazgatósági elnöke.

Mivel a kormány „nemzetstratégiai jelentőségűnek” minősítette a beruházást, kivonta a Gazdasági Versenyhivatal felügyelete alól, mely emiatt nem vizsgálhatja a piac- és versenytorzítást több ponton is felvető ügyletet. Az Antenna Hungáriának ugyanis 25 százalékos részesedése volt a Yettel Magyarország Zrt-ben, mely a hazai telekommunikációs piac harmadik szereplője – az Antenna Hungária ennek köszönhetően ráláthatott versenytársa stratégiai döntéseire. Valószínűsíthető, hogy a jövőbeli potenciális uniós beavatkozást és vizsgálatot akarta megakadályozni a kormány azzal, hogy részesedéséből végül 19,5 százalékot elcserélt az Antenna Hungária Yettel-részesedésére.

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, Gáspár, Ráhel, Sára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.