K-Monitor Adatbázis

Balázs Attila erdélyi származású magyar vállalkozó, az építőipari és ingatlanfejlesztéssel foglalkozó Bayer Construct cégcsoport vezérigazgatója, szálloda- és étteremtulajdonos.

Balázs rengeteg állami beruházást szerzett meg magának az évek során: a Bayer Construct -a közbeszerzést nyerő cégek alvállalkozójaként- felelt többek között a Puskás Aréna, az MTK Stadion és a Ludovika Campus felépítéséért is, ezek mellett az Agora Budapest és Etele Pláza munkálataiban is részt vett a vállalat. Az ő nevéhez köthető a botrányos balatonfűzfői lőporgyár építése is, ami esetében költségvetési csalás bűntette miatt bírósági eljárás indult. A szintén általa végzett zuglói városközpont-beruházás és a Bikás park melletti Vaba lakópark nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak lett minősítve.

Balázst szoros szálak fűzik Tiborcz Istvánhoz. 2020 elején  Balázs  – az abban az időben Tiborcz főrészvényesű  – Appeninn Nyrt.-velközösen megvásárolta a balatonfüredi kikötőt üzemeltető társaságot, a Solum-Investet, amelyhez pár hónappal később a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében a felek egymilliárdot kaptak a kikötő fejlesztésére. 

Jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik: az Aréna Pláza-projekt és a Gresham Palota felújítása során a franciákkal társult, ezenfelül a Bayer-csoport alegységeiben is találkozhatunk a francia személyekkel. Balázsé a szintén francia eredetű Barnes-márka hazai használati joga, amely vállalat világszerte foglalkozik csúcskategóriás ingatlanokkal. 

Balázs mindemellett nagy szerepet vállalt a székelyföldi gazdasági élet fellendítésében is, ugyanis a magyar közpénzekből létrejövő erdélyi beruházások javarészét az ő cégei végezték. Így többek között – 4,5 milliárdos magyar támogatással –, bármiféle élelmiszeripari tapasztalat nélkül egy korszerű tejfeldolgozó- és tejporgyárat, továbbá egy hűtőházat is létesített. 2023-ra Balázs szülővárosának, a székelyföldi Gyergyóremetének már magánreptere van, és mellette egy szálloda is épül. Mindezekért Balázst Hargita Megyéért Díjban részesítették.

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, Gáspár, Ráhel, Sára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.