K-Monitor Adatbázis

A kormány 2019-ben a Budapesti Corvinus Egyetem magánalapítványba való kiszervezésével kezdte meg a felsőoktatási finanszírozás átalakítását ("modellváltás"). A Corvinus esetében nagyvállalati menedzserek és politikusok kaptak befolyást az egyetem fenntartására a formálisan kivonuló, részvénycsomaggal a finanszírozást hosszabb távon biztosító állam helyett. A későbbi modellváltók nagyobb része azonban nem kapott ilyen tartós eszközt, csupán a működéshez szükséges ingatlanokat, a kuratóriumba pedig még nagyobb számban kerültek politikusok és politikaközeli személyek.  Az államilag elismert egyetemek közül mindössze 5 állami fenntartású maradt – igaz, 2022-ben már a BME esetében is felmerült a modellváltás lehetősége – a többit közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványokba (KEKVA) szervezték ki. 

2020-ban került alapítványi tulajdonba többek között a Miskolci Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a MOME, a soproni, győri és kecskeméti egyetem, illetve az SZFE, melynek átalakítását komoly ellenállás övezte. 2021-ben a SOTE-n, illetve a legnagyobb vidéki egyetemeken, így a pécsi, szegedi, illetve a debreceni tudományegyetemen is végbement a modellváltás, valamint a gödöllői Szent István Egyetem és több másik felsőoktatási intézmény összeolvadásából létrejött Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is alapítványi tulajdonba került. Az Eszterházy Károly Egyetemet pedig az Egri Főegyházmegye kapta meg fenntartóként.

A KEKVA törvény lehetőséget ad arra, hogy az átadott egyetemek felett közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriuma gyakorolja az alapítói jogokat. Ezeket az alapítványokat olyan kuratóriumok vezetik, melyeknek tagjait Palkovics László egykori ITM miniszter jelölte ki. Kuratóriumi tag lett például Varga Judit igazságügyi miniszter (Miskolci Egyetem), Varga Mihály pénzügyminiszter (Óbudai Egyetem), Szijjártó Péter külügyminiszter (SZIE), vagy maga Palkovics László, aki miniszteri lemondása után a győri Széchenyi István Egyetemet fenntartó alapítvány elnöke lett, illetve olyan kormánypárti polgármesterek, mint a székesfehérvári Cser-Palkovics András (Óbudai Egyetem), vagy a győri Dézsi Csaba András (SZIE). A kuratóriumokba befolyásos gazdasági szereplők is kerültek, mint például Csányi Sándor OTP-vezér (MATE, Soproni Egyetem), vagy épp a MOL vezérigazgatója, Hernádi Zsolt (Corvinus). A kuratóriumok tagjai nem visszahívhatóak. Az alapítványok tulajdonába nagyságrendileg ezer milliárd forint értékű vagyon került, amivel az alapítványok szabadon gazdálkodhatnak, azt a feladatellátás érdekében el is idegeníthetik.

2023 elején derült ki, hogy összeférhetetlenség és átláthatatlanság miatt az Európai Bizottság kizárja az alapítványi fenntartású egyetemeket az EU által finanszírozott Erasmus és Horizont Európa programból. A kormánytagok a támogatás visszaszerzése érdekében lemondtak kuratóriumi tisztségeikről, ennek ellenére továbbra is jellemző a tagok kormányközeli kötődése. Így például Szili Kataliné, aki bár lemondott miniszterelnöki megbízotti tisztségéről, egy hónap múlva miniszterelnöki főtanácsadóként tért vissza, miközben kuratóriumi tagságát is megtartotta a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítványban. 

A felsőoktatás alapítványokba való kiszervezése nem csupán a politikai elfogultság és összeférhetetlenség problémáját veti fel, hanem az oktatás autonómiáját is erősen veszélyezteti. Emellett a közpénzmilliárdok privatizációja és az alapítványok átláthatatlan gazdálkodása jelentős korrupciós kockázatot hordoz magában. 

Az alapítványi tulajdonba került egyetemek listája:

·        Budapesti Gazdasági Egyetem (Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány)

·        Dunaújvárosi Egyetem (Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány)

·        Debreceni Egyetem (Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány)

·        Budapesti Corvinus Egyetem (Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány)

·        Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány)

·        Magyar Táncművészeti Egyetem (Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány)

·        Állatorvostudományi Egyetem (Marek József Alapítvány)

·        Miskolci Egyetem (Universitas Miskolcinensis Alapítvány)

·        Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány)

·        Semmelweis Egyetem (Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány)

·        Neumann János Egyetem (Neumann János Egyetemért Alapítvány)

·        Nyíregyházi Egyetem (Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány)

·        Pannon Egyetem (Pannon Egyetemért Alapítvány)

·        Óbudai Egyetem (Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány)

·        Soproni Egyetem (Soproni Egyetemért Alapítvány)

·        Széchenyi István Egyetem (Széchenyi István Egyetemért Alapítvány)

·        Szegedi Tudományegyetem (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány)

·        Színház- és Filmművészeti Egyetem (Színház- és Filmművészetért Alapítvány)

·        Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (Testnevelési Egyetemért Alapítvány)

·        Tokaj-Hegyalja Egyetem (Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány)

·        Pécsi Tudományegyetem (Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány)

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, Gáspár, Ráhel, Sára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.