K-Monitor Adatbázis

2017 végén a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) rendelkezésre álló 2700 milliárd forintos keretből 1500-2000 milliárdról született pozitív támogatói döntés, amelyből politikaközeli vállalkozások is profitáltak. Az uniós költségvetési ciklus magyar költéseire általában jellemző, vitatható gyakorlat itt is tetten érhető: az elnyert összegek több, mint 15 százalékáért nem is versenyezhettek magyar vállalkozók, az előre meghatározott (állami) nyertesnek lett kiírva (pl. 40 milliárdos kastélyprogram-pályázatok a botrányos Budavári Ingatlanfejlesztő Nkft. konzorciumának). Kritikusabb azonban a kutatásra, innovációra adott vissza nem térítendő pályázatok felhasználása, ahol a közbeszerzési szakértők szerint gyakran lejt a pálya, sokan próbálják fantomberuházásokkal megkaparintani a forrásokat.

2,5 milliárd forintot kapott például a Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért, amelynek az a Balázs Ákos az elnöke, aki a debreceni Fidesz frakcióvezetője is, de rugalmas munkaszervezeti átalakításokra kapott 2015-ös döntéssel 141,9 millió forintot, a projekt száz százalékát Hamar Endre cége, az Eupro Projektmenedzsment Kft. is. Egy, korábban félmilliárd forint uniós forrás vitatható felhasználása miatt az OLAF által is vizsgált cég is nyert 149,6 millió forintot a GINOP-ból munkahelyteremtésre. A Garancsi-közeli cégek a GINOPban is megjelentek, sőt Garancsi ESMA-ja is elnyert egy kétszázmilliós támogatást. A Work-Metall Trans Kft úgy nyert 921 millió forintot, hogy tevékenységi profilja szerint semmilyen informatikai tapasztalattal nem rendelkezik, ugyanígy a főként kereskedelmi tevékenységet végző KM-Trans Kft. is 788 millió forint támogatáshoz, a korábbi átlagosan 8 millió forintos árbevétele sokszorosához jutott, ami azt mutatja: a pályázati rendszerrel komoly gondok vannak, és ezen a siettetett forráslehívás sem segít. A GINOP 2016-os 102 auditja után hosszas alkudozás és a rendszer korrigálása szükségeltetett a magyar fél részéről a program felfüggesztésének elkerüléséhez.

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött. 

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, Gáspár, Ráhel, Sára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.