K-Monitor Adatbázis

A koronavírus-járvány negatív gazdasági következményeire reagálva, a munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülése, a meglévő munkahelyek megőrzése és további munkahelyek teremtése céljából a kormány különleges gazdasági övezeteket hozott létre, amelyek közül az első 2020. április 18-án, Gödön valósult meg. A különleges gazdasági övezet létrehozatala által a gödi Samsung akkumulátorgyár területével és a további bővítések helyszínével a helyi önkormányzat helyett a fideszes többségű Pest megyei önkormányzat rendelkezik: a kijelölt különleges gazdasági övezetbe tartozó forgalomképtelen közutak, közterek, közparkok tulajdonjoga annak terheivel, egyéb kötelezettségeivel együtt a megyei önkormányzatra szállt át. Ezenfelül a gyár által fizetendő iparűzési adóról is a megyei közgyűlés dönt a települési önkormányzat helyett, és annak összege is a megyei önkormányzathoz folyik be. 

A megyei önkormányzat a befolyó több milliárd forintnyi forrásból többféle támogatási alapot hozott létre, melyeket pályáztatás útján a Göd környéki településeken bejegyzett civil szervezetek között oszt szét. Az alkalmanként 300-400 milliós pályázati keretek politikai alapon vannak elbírálva: az összegeket sorozatosan fideszes kötődésű alapítványok, egyesületek, köztük több médium, sajtóorgánum kapja meg. A 2022-es országgyűlési választások előtt ilyen forrású pénzek támogatták Tuzson Bence és Rétvári Bence fideszes országgyűlési képviselők kampányát is. A rendszeres nyertes pályázók között van a Dunakeszi Kistérségért Egyesület, ami a Térségi Tények nevű, ellenzéket lejárató híroldalt kezeli. A Dunakanyar Média Alapítvány a kiadója a 0627.hu nevű internetes portálnak, amely a váci ellenzéki városvezetést bírálja, ellenben a kormányt és Rétvári Bencét propagálja. A Közép-magyarországi Régióért Alapítvány gondozza az Itt lakunk - Csömör nevű magazint, amely közölt egy Tuzson Bencével készült interjút is, és amelynek alapító tagja volt Dunakeszi fideszes polgármestere, Dióssi Csaba és Homolya József fideszes önkormányzati képviselő. A ,,Jelen Vagyok” Tehetséggondozó Egyesület képviselője Csabai Márk, aki a gödi városi újságban a Fidesz választókerületi szóvivőjének nevezte magát.

Az akkumulátorgyár létrehozatala heves ellenzést vált ki a helyi lakosokból, továbbá létjogosultsága környezetvédelmi szempontból is aggályos: a gyár óriási vízigényei miatt a Duna-parton természetvédelmi és Natura 2000 besorolású területeket forgatnak fel – így például a Mészáros és Mészáros Zrt. a kiemelten közérdekű beruházásnak minősített, 32 milliárdos víziközmű-építési munkálatok során. Az, hogy az ipari tevékenység milyen mértékben szennyezi a vizet, nem ismert, ugyanis a gyár területén lévő monitoring kútból 2016 óta nem vettek vízmintát, 2018-ban pedig betemették azt. A gyár közelében lévő kutakban azonban mérgező, magzatkárosító hatású, akkumulátorgyártás folyamán használt vizet találtak.

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, Gáspár, Ráhel, Sára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.