language

Lapok:

Hírszerző highlight_off

Személyek:

Orbán Viktor highlight_off

Hírszerző

Egykori magyarországi internetes politikai véleményportál. 2005 júliusában jelent meg először a Capital Group Zrt. vállalkozásaként (Szabados Krisztián és Arató András közös cége), a Political Capital (PC) politikai elemző céggel szoros együttműködésben, önálló menedzsmenttel. Önmagát "független, szabadelvű internetes portál"-ként definiálta. Első főszerkesztője Elek János volt, aki 2015 júliusától novemberéig birtokolta a pozíciót. Konkurenciájának nem csak az online portálokat, hanem a napilapokat (pl. Népszabadság) is tekintentette. 2007-ben főszerkesztőváltás volt: Seres Lászlót Gavra Gábor váltotta. 2008 áprilisában Arató András és cégei jelképes szintre csökkentették tulajdoni hányadukat a Hírszerzőben. 2010 májusában a HVG Online Zrt. megvásárolta, miután a Capital Group nem tudta tovább finanszírozni a megjelenését. A portál menedzselési, marketing és hirdetésszervezési tevékenységét ezután a HVG cégcsoport végezte. 2011 júliusától új profilt és főszerkesztőt váltott, Kiss Ádám vezetése alatt véleményportálként működött tovább. A Hírszerző megjelenését a HVG 2012 júniusában megszüntette, a munkatársakat a HVG Online kiadványaihoz csoportosították át. A honlap még másfél évig elérhető volt, majd lekerült a világhálóról.

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, GáspárRáhelSára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.

Találatok/oldal: Listázási sorrend: