language

Intézmények:

HírTV Zrt. highlight_off

Személyek:

Orbán Viktor highlight_off

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, GáspárRáhelSára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [33]  Oldalak:   1 2 3 4   >  >>

Nem Nyerges lesz a Simicska-cégek végállomása

Nyerges Zsolt csak parkolópálya, a következő lépésben minden megy Mészáros Lőrinchez – így foglalta össze röviden egy ügyet ismerő forrásunk, hogy miért adta el Simicska Lajos tulajdonképpen mindenét Nyerges Zsoltnak. Állítólag azért lett Nyerges a postás, mert ő az, akiben mind a két fél megbízik. Simicska Lajosnak emberemlékezet óta üzlettársa, de a korábbi Fidesz-pénztárnok és Orbán Viktor összeveszését követően is volt arra utaló jel, hogy a kibékíthetetlen konfliktus ellenére vele a másik oldal is hajlandó szóba állni. Emlékezetes momentum, hogy két évvel ezelőtt, a Simicska-Orbán háború csúcspontján a miniszterelnök személyesen ment le átadni a szolnoki MÁV-stadiont.

Fekete Györgyék eddig támogatták Simicska médiáját, de mi lesz a gecizés után?

Aggodalommal vegyes kíváncsisággal fordultunk a Magyar Művészeti Akadémiához, akiktől második nekifutásra szerződéseket is kaptunk.

A minisztereknek sem ajánlott a Hír TV és a Magyar Nemzet

Morális alapon kell mérlegelniük a minisztereknek, nyilatkoznak-e a Hír TV-nek, illetve a Magyar Nemzetnek. „Simicska nem idol a jobboldalon, Orbán Viktor viszont maga a Fidesz” – ez az alapvetés a jobboldali médiaháborúban.

Simicskáék szerint nem sikerült a puccskísérlet

A Heteknek nyilatkozó Csintalan Sándor azt mondta, egyesével próbálják kivenni a rendszerből a médiabirodalom munkatársait, ám úgy tűnik, nem sikerül ellehetetleníteni a cégcsoportot.

„Lajos erre azt mondta…” - Csintalan Sándor beavat Simicska terveibe

Húsz éve interjúztunk vele utoljára. Akkor ő volt a Horn-féle MSZP wunderkindje. Azóta történt vele egy s más, ma már Simicska Lajos barátjának mondhatja magát. Ezért, meg a Lánc­híd rádiós érintettsége okán kérdeztük meg, hogy mi történik a jobboldali médiabirodalomban.

Pattanásig feszült hangulat a Hír TV-nél Simicska miatt

Feszült a hangulat a Hír TV-nél a Célpont négyfős stábjának szerdai látványos felmondása után. A tulajdonos, Simicska Lajos nyilvános megszégyenítése még azoknak a kollégáknak egy részét is elbizonytalanította, akik azt gondolták, hogy a február 6-i viharos távozássorozat után konszolidálódik a helyzet a hírcsatornánál és a Magyar Nemzetnél is – mondta lapunknak a Hír TV egyik munkatársa, aki több mint egy évtizede dolgozik a csatornánál.

Egykapuznak - Tájkép az Orbán–Simicska-háborúban

Mik voltak Simicska emlékezetes, február 6-i dühkitörésének közvetlen előzményei? Milyen piaci változások várhatók a médiában és az építőiparban az Orbán– Simicska-konfliktus következményeként? Összefoglalónkban ezekre keressük a választ.

Simicska bizalmasának passzolta le a médiabirodalmát

Simicska Lajos megvált a Hír TV-ben, a Magyar Nemzetben és a Lánchíd Rádióban meglévő érdekeltségeitől – de azért nem „nagyon”.

Orbánt megviselték Simicska nyilatkozatai

Orbán Viktornak hosszú távon szüksége van egy alternatív jobboldali médiabirodalomra. Ami a Hír TV-t illeti, a kormányoldalon „kivárnak”. Komoly dilemma, hogy fideszes bojkott esetén a jobbikosok szereplése rombolná a kormány népszerűségét.
Találatok: [33]  Oldalak:   1 2 3 4   >  >>