K-Monitor Adatbázis

2017 áprilisában a Jobbik egy Fidesz ellenes plakátkampányt indított a Simicska Lajoshoz köthető Publimont Kft. és a Mahir Cityposter Kft. felületein. A párt eleinte kb. 2000 kihelyezett óriásplakátról beszélt, ugyanakkor arra hivatkozva, hogy az nem közérdekű adat, nem hozta nyilvánosságra a plakátkampány költségeit. Júniusban pontosítottak és közzétették, hogy áprilisban 2468, májusban 2470, júniusban pedig 2498 óriásplakátot használtak, ellentmondva a korábban bevallott kb. 2000 plakátnak. Az adatokból az is kiderül, hogy óriásplakátok mellett más hirdetési felületeket használtak, 312-300-296 citylightot, 292-257-283 dupla citylightot és 303-304-306 hirdetőoszlopot.

Reklámszakemberek becslése szerint mindez közel 2.5 milliárd forintba kerülhet piaci áron. Eközben a NAV is elkezdett vizsgálódni Simicska Lajos cégeinél, azt gyanítva, hogy kevesebb plakátot vallottak be, mint amennyit tényleg a Jobbik kampányához használtak körülbelül 100 millió forint áfahiányt okozva ezzel. A vizsgálat kezdeti stádiumában nem talált tényleges kifizetésre utaló számlákat sem. . Továbbá felmerült a tiltott kampány és pártfinanszírozás gyanúja is.

Később a Jobbik egy közleményében kijelentette, hogy az áprilisi plakátkampány 27 359 917 forintba, a májusi 26 797 472 forintba került, nem számítva a rongálás költségeit. Más Jobbikos forrásból származó elszámolás alapján a pártegy hónapra pedig 6000 forintot fizetet egy plakátért, miközben az LMP havi 80 ezer forintot fizetett az óriásplakátokért.

A plakátkampány finanszírozása sem világos. A Jobbik több képviselője is azt mondta, hogy 150 millió forint hitelt vettek fel, majd később Jakab Péter szóvivő közölte, hogy egyrészt megtakarításból, részben pedig folyószámlahitelből finanszírozták a kampányt. A párt semmilyen hivatalos információt nem közölt a hitel részleteiről.

A plakátkampány odáig fajult, hogy a Fidesz először a választási törvény módosításával próbálkozott, majd mikor az elbukott , kikerülve a kétharmadot, bevezette a plakáttörvényt, amelyben megtiltja, hogy politikai pártoknak a kampányidőszakon kívüli plakátozást. A törvény nem vonatkozik a kormányzati kommunikációra, amin keresztül a kormány a évek óta több tízmilliárd forintokat költ el propaganda célokra.

Bár a Jobbik tagadta, hogy köze lenne hozzá, a törvény hatályba lépését követően újabb, a párt üzeneteire rímelő plakátok kerültek ki a Mahir felületeire a nyár folyamán. Lázár János augusztusban elrendelte, a kormányhivatalok írják össze az összes köztéri felületet.

2017. decemberében az ÁSZ jelentéstervezete megállapította: törvény szerint tiltott, nem pénzbeli hozzájárulásnak minősül, ha egy párt a mindenki számára elérhető piaci árnál lényegesen olcsóbban vesz igénybe, vagy rendel meg szolgáltatásokat. A törvény arról is rendelkezik, hogy a tiltott támogatás mértékét az ÁSZ állapítja meg, amelyet a párt az ÁSZ felhívásától számított 15 napon belül köteles befizetni a központi költségvetésnek. Emellett a párt központi költségvetésből juttatott támogatását a Magyar Államkincstár az ÁSZ által megállapított összeggel csökkenti. (A pártok ellenőrzéséről és a tiltott támogatás megállapításáról itt olvashat részletesen.) A Jobbik szerint az ÁSz politikai nyomásgyakorlást hajt végre, érdemi vizsgálat nélkül hozott ítéletet.

Az Ász jelentéstervezete

A szerződések a Jobbik és a Simicska-féle plakátcégek között

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, Gáspár, Ráhel, Sára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.