K-Monitor Adatbázis

A Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 2017-ben útjára indította sok száz milliárdos szálláshelyfejlesztési programot indított, a Kisfaludy program címen. A program keretében 2030-ig 300 milliárd forint értékű szálláshelyfejlesztési beruházás valósulhat meg Magyarországon (elsősorban vidéken), amelyből 150 milliárd forintot a kormány hazai költségvetési forrásból, vissza nem térítendő támogatás formájában biztosít. 

A nagyobb összegű támogatások haszonélvező között  szép számmal akadnak kormányhoz közeli cégek. A program két nagy nyertese, a Szántód BalaLand Family (SZBFamily) Ingatlanfejlesztő Kft. és a Tokaj Csurgó Völgy Ingatlanfejlesztő Kft.mindegyike ugyanahhoz a kormányközeli tulajdonosi körhöz kapcsolható, a Szepesi Richárd és Kante Awa többségi tulajdonában álló DLHG Invest Zrt-hez. A program keretében támogatást kaptak még (a teljesség igénye nélkül) Mészáros Lőrinc, Hernádi Zsolt,Garancsi István, Csányi Sándor, Tiborcz István és Szabadics Zoltán érdekeltségei is. 

2020-ban a pandémia okozta veszélyhelyzetben 83 milliárdnyi közpénzt osztottak ki a turizmus támogatására, amelyből elsősorban szintén az említett kormány-közeli üzletemberek profitáltak. (A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels például 17,7 milliárd forintot kapott szálloda felújításra.) Ugyanebben az évben az is kiderült, hogy az MTÜ úgynevezett “egyedi pályázatokra” is osztott százmilliós támogatásokat – ezek azonban nem nyilvánosan meghirdetett pályázatok voltak. Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója  eleinte úgy nyilatkozott, hogy egy szakmai grémium bírálta el a pályázatokat, 2022-ben kiderült, hogy Guller egyedül döntött a támogatásokról. Így jutott állami pénzekhez többek között  Zoób Kati divattervező, a Tiborcz István-közeli Paár Attila, Farkas Boglárka, az Echo TV volt vezetőjének cége, illetve Fellegi Tamás, Orbán Viktor volt minisztere. A Kisfaludy-program támogatásaiból önkormányzatoknak is jutott, ugyanakkor az MTÜ a fideszes vezetésű városoknak nagyságrendekkel több közpénzt ítélt meg. A források elosztásának aránytalanságára a Válasz Online cikke is rámutatott: adatgyűjtésükből kiderült, hogy 2018 és 2021 között a 300 milliárdos állami támogatás kétharmada az azt igénylők fél százalékánál koncentrálódott. 

Ha érdekel, hogy a nyaralásodon elköltött pénz kinek a zsebébe megy, keresd fel a NER-HOTEL alkalmazásunkat. 

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, Gáspár, Ráhel, Sára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.