K-Monitor Adatbázis

Lánczi Tamás (1978-) magyar politológus. Édesapja, Lánczi András filozófus, Orbán Viktor beszédírója. A miniszterelnök a 2024-től felálló Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének kérte fel. A Hivatal vezetőjeként Lánczi munkáját kutatóintézet segíti, mentelmi jog védi, fizetése közel ötmillió forint.

Lánczi tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karon végezte, ahol 2003-ban szerzett diplomát politológiából. Ezt követően a Századvég Alapítványnál dolgozott. 2008-ban a tanácsadói testületében volt amerikai törvényhozókat, nagyköveteket felsorakoztató, amerikai NGO, az American Council of Youth Political Leaders (ACYPL) programjában vett részt. 

A második Orbán-kormányban 2010-től 2011-ig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkáraként Navracsics Tibor miniszteri kabinetfőnöke volt. Ezt követően 2012-től visszatért a Századvéghez. 2015.06.09.-től a Danube Business Consulting Ltd. Londonban bejegyzett, Habony Árpádhoz köthető cég igazgatója.

2017 februárjától 2019. márciusáig a Figyelő című hetilap főszerkesztője volt. Nagy felháborodást váltott ki a Figyelő 2018/15. lapszámában megjelent lista, amiben név szerint soroltak fel "Soros-zsoldosnak" kikiáltott magánszemélyeket (köztük már elhunyt személyeket), oktatókat, újságírókat és civil szervezeteket. Ezzel párhuzamosan a közmédia online felületén Mozgástér néven politikai publicisztikai blogot vezet. Feltételezések szerint a Schmidt Mária és Liszkay Gábor közötti konfliktusok, valamit a Figyelő csökkenő eladási számai vezethettek ahhoz, hogy 2019 márciusában Lánczi Tamást leváltották a főszerkesztői pozícióból.

Ezt követően a Schmidt Máriához köthető XXI. század Intézet igazgatója, majd az MTVA online igazgatója, és műsorvezetője. Elemzéseiben, riportjaiban a kormányzati kommunikációs irányvonallal összhangban, arra ráerősítve értelmezi a magyar és nemzetközi politikai fejleményeket.

A 2010 után állami segítséggel jelentős profitot termelő, monopol helyzetú Dohányboltellátó (ODBE) létrehozásával párhuzamosan Lánczi 2015 és 2018 között az abban tulajdonos British American Tobacco (BAT) felügyelőbizottsági tagja volt.

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, Gáspár, Ráhel, Sára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.