K-Monitor Adatbázis

2016 őszén írta meg a 444.hu, hogy egy Cider Alma Kft. nevű cégnek 3,2 milliárdos tartozása van a Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. felé. A 2015-re hatmilliárdos veszteséget bevalló MNKH pénzügyi beszámolója alapján a 2015-öt megelőző két év működési költségeinek nagyjából harmadára rúgó összeg almacider-készítésre folyt el. Az MNKH követeséét biztosító zálogtárgyak között – a Cider Almához kötődő cégek mellett – szerepelt ötmillió darab 425 ml-es vákuumzárású csemegekukorica konzerv és egymillió-ötszázezer darab 720 ml-es magozott meggykonzerv is. A lejárt tartozásból ekkor csak mindössze 280 milliót törlesztettek. A Kft-ről kiderült: egy cégcsoportot fog össze, melyben több pozíciója is van Orbán Viktor sógorának, a Cider Alma egyik leányvállalatát pedig a miniszterelnök unokaöccse vezeti. Lévai Anikó testvére, Lévai Gizella és az ő élettársa, a szolnoki Ökrös Imre pedig három cégben is üzlettársa a Cider Alma tulajdonosainak. Lévai Gizella egyik fia is feltűnik a cégcsoportban: Szeghalmi Ádám, az Orbán-gyerekek unokatestvére vezeti a Cider Alma Drogida Hungaro nevű leányvállalatát. A Drogida Hungaro korábbi tulajdonosai Szeghalmi Ádám és Ökrös Imre voltak, tőlük került a Kft. a Cider Alma tulajdonába, de a tulajdonosváltás után is Szeghalmi maradt az ügyvezető. Szeghalmi Ádám testvére, Szeghalmi Balázs szintén kötődik a Magyar Nemzeti Kereskedőházhoz, ő vezeti az MNKH kirendeltségét a törökországi Izmirben. 2017 februárjában a Hír TV közérdekű adatigényléssel fordult az MNKH-hoz, hogy megtudják, rendeződött-e a Lévai-rokonok tartozása. Az MNKH válaszából kiderült, hogy a Mészáros Lőrinchez kapcsolható Hórusz Faktorház Zrt. fizette ki a tartozást.

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött. 

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, Gáspár, Ráhel, Sára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.