K-Monitor Adatbázis

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, Gáspár, Ráhel, Sára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.

A ,,Városháza-ügy” 2021. november elején robbant ki, miután az Indexen egy, a főszerkesztő által jegyzett cikk jelent meg arról, hogy a főváros vezetése eladná a budapesti Városháza épületét. Állításukat később egy szerződésrészlettel is alá próbálták támasztani, amiről kiderült, hogy a Főváros nincs a szerződő felek között. Az önkormányzat tagadta az értesülést, ám ezt követően egy tervezettnek tűnő médiakampány keretében a kormánymédiában egy Anonymus-maszkot viselő személy robothangon narrált videókat és lehallgatott felvételeket tett közzé a főváros ingatlanügyleteiről és egyéb, ehhez szorosan nem kapcsolódó, ellenzéki politikusokra nézve dehonesztáló magánvéleményekről.

Az egyik videón Barts Balázs, a Fővárosi Vagyonkezelő 2019 előtt kinevezett igazgatója beszél a Városháza eladásáról, amire válaszul az önkormányzat nyilvánosságra hozta a Városháza fejlesztési lehetőségeiről készített tanulmányt, illetve Barts ellen vizsgálatot indult, aminek eredményeképp fegyelmit kapott a fővárosi vezetéstől a lehallgatott beszélgetésben a főváros - az eladást nem támogató - döntésének nyílt kritizálása miatt. Barts a hangfelvételen arra utalt, hogy szándék ugyan lenne az eladásra, de ennek politikai akadálya van - ezzel szemben a városvezetés azt hangsúlyozta, hogy ugyan valóban mérlegelték a központi helyen fekvő, nagy méretű épület egyes részeinek alternatív hasznosítását vagy eladását, de erről letettek.

Egy másik, lehallgatással készített hangfelvételen Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök beszél Gansperger Gyula üzletemberrel, korábbi Wallisos munkatársával a fővárost vezető koalíció körüli „cápákról”. Bajnai és Gansperger találkozójáról egy képet is nyilvánosságra hozott a hangfelvételek szivárogtatója, a találkozó apropója az lett volna, hogy Bajnai véleményét egy olyan befektető szándékait közvetítve kérik ki, aki meg akarja venni a városházát. A tárgyaláson Gansperger Gyulán kívül részt vett Ruszlan Rahimkulov orosz oligarcha és Zentai Péter is – róluk később kiderült, hogy közös cégük, a 2021 elején alapított Southblaze Kft. azért jött létre, hogy a Bajnai-lehallgatás helyszínéül szolgáló Váci út 152–158. szám alatti ingatlant megvásárolják. 

Bajnai a hangfelvételről elmondta, hogy azt megvágták, szándékosan félreértelmezték. A rendőrség 2022 őszén kiadott határozatában megállapította, hogy az egykori miniszterelnök lehallgatása bűntettnek tekinthető, emellett „az Anonymus által közzétett felvétel összevágott, tévesen közvetíti a megbeszélésen elhangzottakat”. Az azonban, hogy a lehallgatásért ki tehető felelőssé, egyelőre nem derült ki. 

Az Anonymus-maszkos alak továbbá azzal vádolta az általa bemutatott hangfelvételekre hivatkozva a Fővárosi Vagyonkezelőt, hogy jutalékért cserébe áron felül értékesítenek az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokat. Erre példaként egy Nagytétényi úti telek eladását mutatja be az egyik hangfelvétel, amely 101,6 millió forintért került eladásra. A városvezetés válaszul közzétette a 2019 utáni ingatlaneladások dokumentumait, és arra a korábban is ismert tényre hivatkozva cáfolta az áron aluli eladást, hogy a fideszes vezetésű XXII. kerületi önkormányzat 74 millióra mérette fel a telket, amire elővásárlási joga is volt, mellyel ugyanakkor nem élt. A telket egy Gansperger Gyulához köthető cég vette meg. Az ingatlaneladások ügyében a Fővárosi Közgyűlés vizsgálóbizottságot állított fel, ami megállapította, hogy az ingatlaneladás átláthatóan működik, jutalékos rendszer és irányított pályáztatás nélkül. A szerteágazó hangfelvételekben továbbá közös, hogy azon egy Berki Zsolt nevű "közvetítő" jelenik meg központi figuraként, aki befolyással lehet a Főváros nevében eljáró Vagyonkezelő pályázataira. Miközben a kormánymédia Ganspergert és Berkit a Karácsony-féle városvezetés korrupt kijáróembereiként igyekezett bemutatni, az ellenoldal szerint Gansperger a Fidesz gazdasági háttérembere, Berki pedig 2019 előtt még aktívabb volt a fővárosi ingatlanok körül.

2021 decemberében a Rendőrség házkutatásokat tartott az ingatlanértékesítésekkel kapcsolatban, többek között a Fővárosi Vagyonkezelő székházában és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes otthonában is. Az ellenzéki városvezetés politikailag motivált eljárásról beszél, a szervezett "titkosszolgálati eszközökkel történő" lehallgatások miatt a kormányt teszi felelőssé és rágalmazás miatt tett feljelentést. Az NNI 2022 őszén indított nyomozást az ügyben: befolyással üzérkedés gyanújával több tanút is kihallgattak. Az egyik gyanúsított vallomása szerint az egyik tanú, akiről kiderült, hogy Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő ismerőse, arra akarta rávenni őt, hogy tegyen terhelő vallomást Karácsony Gergelyre és Kiss Ambrusra, noha nem is ismeri őket személyesen. Emiatt Karácsony Gergely hivatali visszaélés miatt tett feljelentést.