K-Monitor Adatbázis

Az Origo.hu Magyarország egyik leglátogatottabb internetes portálja. 1998-ban indult egy olyan portálként, ami a szerkesztett tartalom mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújt. 1999-ben megvásárolták a freemail levelező programot. A portál főszerkesztője 2000-ig Nádori Péter volt, akit ezután Weyer Balázs váltott. 2006-ban megvásárolták az iWiWet. 2010-ben az Indexnél dolgozó Vaszily Miklós lett a lapot kiadó Origo Zrt. vezérigazgatója. 2011. szeptember 29-én távozott Weyer Balázs és Nádori Péter, az új főszerkesztő a volt indexes Gazda Albert lett. 2013 novemberétől Sáling Gergő volt az Origo főszerkesztője. 2014. júniusában (egyesek szerint politikai nyomásra) Sálingnak felmondtak és Pálmai L. Ákos lett a főszerkesztő (l. Origo-ügy).

2015-ben a Magyar Telekom meghirdette eladásra az Origót, miután a német Deutsche Telekom Európában csökkentette a médiaérdekeltségégeit. Végül a Száraz István vezette, VS.hu-t birtokló New Wave Mediához került az újság. A New Wave a cseh Bawaco médiabefektőjé, amely Szemerey Tamáshoz, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérének érdekeltségéhez tartozik. Pálmai L. Ákost György Bence követte főszerkesztőként, a portál pedig erősen kormánypárti hangvételűvé vált. 2017 elején több munkatárs is távozott az Origótól, voltak akiket kirúgtak, voltak akik szolidaritásból mondtak fel. 2017 áprilisában az Origo Media nevet változtatott New Wave Media Group Zrt.-re. 2017. június 28-án az Origo Matolcsy Ádámhoz, Matolcsy György fiához került, miután a New Wave Media Group Zrt.-t megvette a Magyar Stratégia Zrt. 2017 októberében Matolcsy Ádám bekerült a New Wave Media Group Zrt. vezetői közé is. 2017. december 31-i hatállyal az Origót működtető New Wave Media Group Zrt. a VS.hu-t ködtető New Wave Production Kft.-vel együtt beolvadt eddigi anyavállalatába, a 2014-es alapítású New Wave Media Kommunikációs és Szolgáltató Kft.-be. 2017-ben György Bence távozott mint főszerkesztő, utódja Gábor László. 2018. decemberében az Origo (NWM Kft.) is beolvadt a kormánypárti médiakonglomerátumba, a cég tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány lett.

A csillebérci vadászház értékesítése kapcsán Rogán Antal (Fidesz) 2002 februárjában tett feljelentést hűtlen kezelés gyanújával. A vádindítvány szerint Rácz Péter egykori szocialista kép¬viselő, a Magyar Úttörők Szövetségének (MÚSZ) ügyvezető elnöke szándékosan okozott mintegy 82 millió forint vagyoni hátrányt azzal, hogy 1999-ben 14,2 millió forintért adta el a szervezet csillebérci táborának területén fekvő 96,8 millió Forint értékű ingatlant, méghozzá az unokatestvérének tulajdonában álló Bau-bérc Kft.-nek. 

A hatóságok nem állapítottak meg semmilyen bűncselekményt, a nyomozást decemberben meg is szüntették, Rogán panaszára azonban a Fővárosi Főügyészség pótnyomozásra utasította a rendőrséget. Rácz az eljárás során mindvégig ártatlanságát hangoztatta. Elmondása szerint az adásvételi szerződés megkötésére az úttörőszövetség szorult anyagi helyzete miatt, a MÚSZ vezetésének egyhangú szavazása után került sor. Az ügyvezető elnök cáfolta azokat a vádakat is, hogy rokonának játszotta át áron alul a vadászházat, álláspontja szerint az adásvétel időpontjában egyetlen hozzátartozója sem volt a Bau-bérc Kft. tulajdonosa. 

Az ügy végére 2007-ben tett pontot a Fővárosi Bíróság: Rácz Pétert különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt jogerősen másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre és félmillió forint pénzbüntetésre ítélte, és az adásvételben közreműködő értékbecslőt is pénzbüntetéssel sújtották. 

Az eset mellékszálaként a Fővárosi Ítélőtábla 2005-ben érvénytelenítette azt a szerződést, melynek értelmében a KISZ, illetve jogutódja, a Demisz 1989. június 27-én a csillebérci úttörőtábort a Magyar Úttörők Szövetségének ajándékozta. A tulajdonjogi háttér azonban még tisztázatlan, végül azonban 2017. nyarán a kormány úgy döntött, inkább kifizeti az úttörőszövetséget és annak utolsó elnökét Rácz Pétert, csakhogy gyorsan visszaszerezhesse a csillebérci tábort. A szerződést titkosították, ám a 24.hu információi szerint a költségvetésnek összesen közel másfél milliárd forintjába került, hogy a Margitsziget nagyságú területet teljes egészében visszaszerezze az őszre az állam.