K-Monitor Adatbázis

Az előző évtized két nagy korrupciós botrányával is foglalkozott a közelmúltban az EU-val folyó vita részeként felállított Integritás Hatóság, ahol beismerték: nincs esély az elkorrumpált összegek visszaszerzésére. A szervezet megreformálná a vagyonnyilatkozati rendszert, de a kormány eddig nem reagált a tavaly év végén publikált javaslatcsomagra.

Másfél évvel a 2022-es országgyűlési választást követően utánajártunk, hogy halad az ajánlásgyűjtés során tapasztalt bűncselekmények kivizsgálása. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tájékoztatása alapján a több tucat, rendőrséghez beérkező ügy többségét elutasították, megszüntették vagy felfüggesztették a nyomozást – vádemelésre az ügyek csupán negyedében került sor. Az eljárások egy részét pedig a mai napig nem zárták le.

Még mindig nincsen gyanúsítottja a Microsoft-ügynek, a rendkívül jól dokumentált, minden bizonnyal a kormány legmagasabb szintjéig érő csalássorozatnak.

Magyarország lakossága a beérkező ukrán menekültekkel másfélszeresére nőtt, hozzánk érkezett a háború elől menekülők többsége” – ilyen abszurd megállapításokat tehetnénk, ha hitelt adnánk a közmédiában naponta szemlézett menekültügyi jelentéseknek. Valójában a háború óta csak mintegy 36 ezer ukrán állampolgár kaphatott hazánkban menedéket, de politikai okokból megéri a nyilvánosságban felnagyítani a számokat.

Az áprilisi országgyűlési választást megelőzően számos olyan történetet lehetett hallani, hogy egyes jelöltek visszaélhettek a választópolgárok személyes adataival, ugyanis sokan számoltak be arról, hogy tudtukon kívül kerültek fel az ajánlóívekre. Az Országos Rendőr-főkapitányság az Átlátszó érdeklődésére december végén elárulta, hogy hány esetben került eddig sor a hamis magánokirat felhasználása bűncselekmény gyanúja miatt vádemelésre, mennyi eljárást szüntettek meg, vagy függesztettek fel. Az adatokból az látszik, hogy az eljárások több mint harmadát függesztették fel ismeretlen elkövető miatt, minden tizedik nyomozást pedig megszüntettek.

A mozgás közbeni mérésre is alkalmas berendezések darabja nettó 7,4 millió forint.

A korábbi vizsgálatok a NAV-ot és az ORFK-t nevesítették, mint a magyar állam részéről biztosan sáros intézményeket.

Ismert orbánista vállalkozók – Garancsi István, Mészáros Lőrinc, Paár Attila, ifj. Szeivolt István – érdekeltségei tarolnak a rendőrségi közbeszerzéseken. Csak a jéghegy csúcsát látjuk, de összességében így is több tízmilliárd forint közpénzről van szó.

Pintér Sándor még a kilencvenes években néhány egykori főrendőrrel együtt gründolta azt a vagyonvédelmi céget, amely csaknem negyven másik vállalkozással együtt nemrég érintett lett egy bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt indult büntetőügyben. A gyanúsítottak között van a Preventív-Security Zrt. vezetője, Cz. Gábor, aki a kilencvenes években annak a Valenta Lászlónak a beosztottja és bizalmasa volt a rendőrségen, akivel Pintér a céget alapította.

Tiltott összejátszás gyanúja miatt diszkvalifikálta a Védelmi Beszerzési Ügynökség az OTP Bank egyik fontos alkalmazottjának cégét egy közbeszerzésből. A Milipol Zrt. adta ugyan a legjobb ajánlatot a 9 milliméteres parabellum-lőszerek vásárlására indított eljárásban, az ügynökség azonban úgy ítélte meg, hogy az árakat egyeztette egy másik, az eljárásban résztvevő céggel, hogy megszerezhesse az üzletet. A szóban forgó cég alapítója is a Milipol vezetői köréhez tartozik.