K-Monitor Adatbázis

Az előző évtized két nagy korrupciós botrányával is foglalkozott a közelmúltban az EU-val folyó vita részeként felállított Integritás Hatóság, ahol beismerték: nincs esély az elkorrumpált összegek visszaszerzésére. A szervezet megreformálná a vagyonnyilatkozati rendszert, de a kormány eddig nem reagált a tavaly év végén publikált javaslatcsomagra.

Még mindig nincsen gyanúsítottja a Microsoft-ügynek, a rendkívül jól dokumentált, minden bizonnyal a kormány legmagasabb szintjéig érő csalássorozatnak.

A korábbi vizsgálatok a NAV-ot és az ORFK-t nevesítették, mint a magyar állam részéről biztosan sáros intézményeket.

A külügyminiszter az utóbbi időben többször használta azt a bőrülésekkel berendezett rendőrségi helikoptert, amely az EP-választási kampányban határszemlét tartó Matteo Salvinit is szállította. Az MD 902-es helikoptereket három éve vette a Belügyminisztérium jócskán túlárazva a rendőrség számára, és bár az ORFK szerint az összes gép ellát szolgálati feladatokat is, a VIP-kabin ilyen esetekben jókora átalakításra szorulhat.

Hiába a nemzetközi botrány, a Belügyminisztérium nem rendelt el belső ellenőrzést a Microsoft-ügyben.

Kormányközeli szakértő-alvállalkozók kamumegbízásával is kedvezett a Microsoft a magyar kormányzatnak – ez az USA tőzsdefelügyeletének jelentéséből derül ki, amin Hadházy Ákos országgyűlési képviselő rágta át magát. A jelentésben is megnevezett Oktatáskutatási és Fejlesztő Intézet úgynevezett nemzeti köznevelési portál projektjét már a politikus azonosította be, és továbbra is gyanúsak az ORFK és a NAV megbízásai is, a rendőrségnél például az elektronikus útdíjrendszer. Erről szólt a mai Korrupcióinfó.

Budaörsi ikerházat, limuzin osztályú Audi A3-asokat, de húsz lövedékálló lepelt is beszereztek a rendőrök, több mint 8 milliárd forint sorsát mutatja be egy nyúlfarknyi lista.

Hadházy Ákos független parlamenti képviselő kedden egy újabb Korrupcióinfó című sajtótájékoztatón tárta fel a Microsoft-botrány néhány újabb részletét, erről a Facebookon is beszámolt.Mint ismert, a Microsoft Magyarország – ami az amerikai cég leányvállalata – 2013 és 2015 között a szoftverértékesítések árrését növelte, és az így keletkezett többletet „korrupt célokra” használta. A csalássorozat lényege: állami szervek úgy vásároltak Microsoft licenceket, hogy közbeiktattak pár megbízható közvetítő céget, amiknél óriási (40 százalékos) profit keletkezett.

Balásy Gyula cégeinek nem volt nehéz dolga a harmadik negyedévben.