Öt év után Érden és Tárnokon a településvezetők beváltják legfontosabb, a 2019-es voksoláson sorsdöntőnek bizonyult választási ígéretüket: elkezdik visszafizetni az úgynevezett csatornapénzeket. A siker mégsem mondható teljesnek: jelen állás szerint a háztartásonkénti 250 ezer forintot öt év alatt fizetik ki – és nem minden érintettnek.
Egy 2014-es kormányrendeletre hivatkozott a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, amikor arról kérdeztük, mi alapján döntöttek arról, hogy mely településen osztják ki az uniós milliárdokból vásárolt élelmiszercsomagokat. A közadatigénylésben megkapott táblázatok szerint a hivatkozott járásokban pont a szegényebb településekre nem jutott csomag. Csongrád megyét vizsgálva az látszik, hogy a hátrányos helyzetű települések felén semmit sem kaptak, a helyi családsegítők pedig nem szólhattak bele abba, hogy ki is a rászoruló.
A kormány 2015-ben 600 millió forintnyi európai uniós támogatást ítélt meg a felcsúti kisvasút létrehozására a helyi fociakadémiát üzemeltető alapítvány részére. A kisvasutat 2016 április végén Orbán Viktor miniszterelnök személyesen avatta fel, az Átlátszó pedig évről-évre kikérte a jegyeladási és utasforgalmi adatait. Ennek azonban most vége, hiába fordultunk jogorvoslatért az Információszabadság Hatósághoz: a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány ugyanis azt közölte, hogy az uniós projekt 2021 szeptemberében lezárult, és különben is már nem ők üzemeltetik az Alcsútdoboz és Felcsút között zakatoló szerelvényeket, hanem egy cég – ami egyébként az övék.
Újabb részlet a K-Monitor által kiperelt Covid-beszerzésekből: a kiskunhalasi mobil járványkórház állagmegóvására és mentőbeállójára 2020 decemberében 335 millió forintért szerződött az állam a kormányközeli WHB-val. Akkor, amikor már javában zajlott benne a betegellátás, és három hónappal azután, hogy az illetékes minisztérium hazugságnak nevezte azokat a híreket, melyek az intézmény rossz fűtéséről szóltak.
Hét évvel ezelőtt húszmillió forintos beruházást ígért a Heves megyei Mezőszemere önkormányzata a lakosoknak. A pénzt sportpálya felújítására költötték, ám nem haladt minden a tervek szerint. Az akkori polgármester javaslatára a falu vezetése annak ellenére kifizette a kivitelezőt, hogy nem sikerült végére érni a munkálatoknak. A projekt azóta sem fejeződött be, jelenleg vállig érő gaz és háló nélküli kapuk fogadják az odalátogatókat. Az önkormányzat pedig eléggé ráfizetett a történetre: a Belügyminisztérium egy ellenőrzést követően visszakérte a 20 milliós támogatást, azok kamataival együtt. Videóriport!
Régészetre, műszaki tanácsadásra, talajvédelmi tervre már költött a város, földeladásra viszont eddig csak a Pick Szeged Zrt. állt rá. Ahogy megírtuk, Szeged közel 90 millió forintos hektáronkénti árat fizet Csányi Sándor OTP-vezér földjeiért, miközben szántókért sajtóhírek szerint mindössze 3-4 milliót kínál.
Ha minden a tervek szerint alakult volna, most valószínűleg ha akarnánk, se tudnánk szobát foglalni azokban a szállodákban, amelyek megépítéséhez több milliárd forint támogatást biztosított az állam – főként uniós forrásból. A telt ház azonban nem fenyegeti ezeket a létesítményeket, ugyanis újabb év telt el anélkül, hogy bármelyiket befejezték és átadták volna. Összegyűjtöttük az öt leglátványosabb majdnem-hotelt, amelyeknek a tégláit az adófizetők állták, mégsem szállhatnak meg bennük.
22,8 millió eurót, mintegy 8,6 milliárd forintot fizetett Szeged önkormányzata több olyan ingatlanért, ami a Csányi Sándorhoz tartozó Pick Szeged Szalámigyár Zrt.-é. A kínai BYD elektromos járműgyártó Szegedre települése kapcsán a város több területet is megvásárolt, információink és sajtóhírek szerint a gazdáknak átlagosan 3,8-4 millió forintot ajánlottak hektáronként. A Csányival kötött üzletét az önkormányzat kifelejtette közadatigénylésünkből, csak konkrét kérdésre fedték fel az árat. Panaszt tettük emiatt a NAIH-nál.