K-Monitor Adatbázis

A Budapesti Corvinus Egyetemen a tavaszi félévben több etikai vizsgálat is zajlott egy vizsga miatt, melynek során egy diákkal kivételeztek az egyetem vezetői, miután a hallgató befolyásos szülei panaszkodtak az egyetemen. A vizsgálatok első fokon elmarasztalták az egyetem – a vizsgálatok lezárulta után lemondott – rektorát, Takáts Elődöt és a Corvinus két másik vezetőjét. Másodfokon azonban fölmentette őket az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma és a rektorhelyettes, bár azt senki nem vitatta, hogy valóban kivételeztek a hallgatóval.

Több figyelemre méltó dolog is kiderült szerdán a Pécsi Törvényszéken, amelyhez Ács Rezső, május végén menesztett szekszárdi polgármester felperesként a szekszárdi közgyűlés ellen nyújtott be keresetet. Az őt menesztő döntést támadta meg. A Pécsi Törvényszék első fokon, nem jogerősen elutasította Ácsék beadványát, így nem helyezték vissza a szekszárdi polgármesteri székbe.

Több figyelemre méltó dolog is kiderült szerdán a Pécsi Törvényszéken, amelyhez Ács Rezső, május végén menesztett szekszárdi polgármester felperesként a szekszárdi közgyűlés ellen nyújtott be keresetet. Az őt menesztő döntést támadta meg. A Pécsi Törvényszék első fokon, nem jogerősen elutasította Ácsék beadványát, így nem helyezték vissza a szekszárdi polgármesteri székbe.

Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.

Január 25-én megírtuk, hogy Bús Balázs már egy éve egyszerre a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke és önkormányzati képviselő, holott a két pozíció a törvény értelmében összeférhetetlen egymással. Cikkünk után Bús lemondott az óbudai képviselőségről, ám a jogtalanul felvett tiszteletdíját még nem fizette vissza. Az önkormányzat még vizsgálódik az ügyben, de a kormányhivatal „segítségnyújtásként” már közölte, hogy szerintük nem is kell visszaadnia Búsnak a pénzt, mert nincs ilyen a törvényben. Az ellenzék szerint 5,6 millió forintról van szó.

A Szegedi Törvényszék honlapján részletes tájékoztató olvasható arról, hogy az ügyelosztási rendet a törvényszék elnöke határozza meg, amit az OBH utasításban megfogalmazott elvekre, a bírói tanács és a kollégiumok véleményének ismeretében az elnök a következőképpen határozott meg a 2019-es évre. Az egyébként hosszú, több oldalas jogi szövegben, amely ügytípusokra, fokozatra, témákra bontja az ügyeket, az elosztás rendjéről az áll, hogy „a Büntető Kollégium esetében ügykiosztásra jogosultak – beleértve a helyettesítést is: dr. Nagy Andrea, igazgatási feladatok ellátásával megbízott törvényszéki bíró”. A szabályozás hosszas taglalásából az is világosan kiderül, hogy ha valamiért kizárt a szabályokból adódó ügyelosztó személye, akkor az elnöknek kell módosítani azt. Dr. Nagy Andrea azonban köztudottan nem más, mint dr. Szilágyi János ügyvéd párja, gyermekének édesanyja.

Helybenhagyta a Kúria szerdán a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) múlt pénteki határozatát, amelyben elutasította a Patyi András, az NVB elnöke tisztségei összeférhetetlenségének megállapítása iránti indítványt.

Rengeteget írtunk korábban arról, hogy Szabó Zsolt fejlesztési államtitkár állóháborút vív Hatvan városával, ezzel párhuzamosan Hatvan alig kap EU-s terület- és településfejlesztési operatív programos, úgynevezett TOP-os pénzeket. Írtunk arról is, hogy egy bírósági ítélet jogerősen is kimondta, amit helyben mindenki tudott: Szabó Zsolt bizalmi emberének nevezhető az a Tóth Csaba, aki Heves megyei közgyűlési alelnökként a megyei EU-s pénzosztási döntéshozatalokért is felelős. Ez volt tehát a kiinduló helyzet, amikor is múlt csütörtökön Lázár János a kormányinfón egy kérdésre (mit szól, hogy Hatvan képtelen TOP-os pénzhez jutni) azt mondta, véleménye szerint Szabó Zsolt súlyos hibát követ el, a hatvani polgármesternek van igaza, úgyhogy felülvizsgálják a TOP-pályázatokat.

Tomislav Karamarko, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) volt elnöke, egykori miniszterelnök-helyettes elutasította a legfelsőbb közigazgatási bíróság döntését, amellyel összeférhetetlenséget állapított meg vele szemben a Mol-INA-ügyben - írták a horvát lapok vasárnap.

Az MNB összesen 42 millió forint bírságot szabott ki az eBrókerházra, mivel hiányosan és megtévesztően tájékoztatta a befektetőit, valamint vétett a pénzmosás kiszűrésére hivatott szabályok ellen.