language

Kulcsszavak:

jogalkotás highlight_off
összeférhetetlenség highlight_off
Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [47]  Oldalak:   1 2 3 4 5   >  >>

A kormány idén is az álcivilekre önti a pénzt a Városi Civil Alapból – Németh Szilárd neve is feltűnik

A lista alapján az egyik legjobban támogatott civil nem más, mint a Fidesz „rezsicsökkentésért” felelős képviselője.

Jogi kiskapun át folyik a közpénz a politizáló és jelöltállító kormánypárti civilekhez

A Bethlen Alapról szóló törvény és a közpénzes támogatásokról szóló jogszabály alapján nem vehetnék fel a Városi Civil Alap támogatásait a politikai tevékenységet folytató szervezetek. Azonban egy kiskapu és az állami forrás sajátos elszámolása miatt mégis szabadon folyhatnak az állami milliók olyan egyesületek felé is, amelyek a választásokon akár hivatalos jelölőszervezetként is beálltak kormánypárti jelöltek mögé.

Fiatalok a kormánypártok célkeresztjében: fidelitasos vezetésű szervezetek taroltak a Városi Civil Alap pályázatán

Frissen alapított, korábban semmilyen látható tevékenységet nem végző, viszont fideszes és fidelitasos vezetésű ifjúsági szervezetek is milliós közpénztámogatást kaptak a Városi Civil Alap program tavalyi keretéből. A fiatalok körében alacsony a Fidesz-KDNP népszerűsége, a kormány valószínűleg ezt próbálja orvosolni a VCA segítségével, ahol a támogatott szervezetek között látványosan megnőtt az ifjúsági profilú szervezetek száma.

Orbánét közelítő fizetés, de sok lemondás is vár Lánczi Tamásra a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökeként

Kétmilliós közmédiás fizetését cseréli bő ötmilliósra Lánczi Tamás a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökeként, amely posztra ráadásul korlátlanul újra kinevezhető. Viszont nem vezethet többé műsort az M1-en, és Habony Árpádnak is más cégvezetőt kell találnia londoni vállalkozásához. Arról pedig, hogy mit várhatunk az új hivataltól, Lánczi korábbi nyilatkozataiból, erős mondataiból próbáltunk képet kapni.

Integritás Hatóság: A közbeszerzési rendszer diszfunkcionális, költségnövelő hatású

A szervezet szerint feltétlenül szükség van egy olyan egységes ellenőrzési rendszer kialakítására, amely a teljes közbeszerzési folyamatot holisztikusan kezeli.

Hahn: Májusban bírálhatja el Brüsszel a magyar intézkedéseket

Ha az Országgyűlés március első felében meghozza a szükséges döntéseket, az Európai Bizottság legkorábban május körül elvégezheti a jogállami feltételrendszerről szóló eljárás keretében a magyar intézkedések értékelését – közölte csütörtökön a Szabad Európának és a Népszavának nyilatkozva Johannes Hahn uniós költségvetési biztos.

Létrehozott egy jogi torzszülöttet a kormány, a pénz pedig elvész a ködben – és Brüsszelnek ez nagyon nem tetszik

Furcsa játszma zajlik az alapítványi fenntartású egyetemek kuratóriumaiban ülő politikai kinevezettek miatt, és a csütörtöki kormányinfó alapján nem enged a kormány. Az uniós források felfüggesztése az úgynevezett Horizont programokat, a legnívósabb uniós kutatói pályázatokat is érinti. Ebben az esetben a tét tehát nem csak a pénz, hanem a presztízs is, valamint hogy újabb koponyák hagyhatják el az országot.

Óriásit kavart a Fidesz, hogy megmentse a kuratóriumban ülő minisztereket a kínos magyarázkodástól

Először kihúzta, majd – miután ráébredt ennek következményeire – fű alatt gyorsan visszatenné a törvénybe azt a rendelkezést a Fidesz, mely engedélyezi, hogy politikai felsővezetők „másodállásban” kuratóriumi tagok legyenek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokban.

Dézsi az 5 milliós jutalomról: „Felveszem, mert jár. Vagy vegyek mindenkinek 5 gombóc fagyit?”

Győr fideszes polgármestere szerint igenis jár neki a 35 éves jubileumi jutalom, de az 5,2 milliós összeget nem ő kérte magának, hanem a jegyző. Viszont, ha már jár, lemondani sem akar róla – mondta a hvg.hu-nak Dézsi Csaba András. „Adjam vissza, vagy vegyek belőle mindenkinek 5 gombóc fagyit?” – kérdezte. A városban eközben megszorításokat vezetett be az önkormányzat.

Mire alapul az EP állásfoglalása a magyarországi önkényuralomról?

Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.
Találatok: [47]  Oldalak:   1 2 3 4 5   >  >>