K-Monitor Adatbázis

2015 januárjában Hadházy Ákos, az LMP korrupciós szakszóvivője komoly vádakat fogalmazott meg az Országos Roma Önkormányzattal (ORÖ) szemben: állítása szerint a cigány munkanélküliek álláshoz jutásának segítésére szánt összegeket az ORÖ felelőtlenül, az eredeti célnak nem megfelelően költötte el. Hadházy később további ügyeket hozott nyilvánosságra, melyben az ORÖ és a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) közösen, az államreform uniós program keretéből költött el látható eredmény nélkül százmilliókat roma felzárkóztatási anyagokra.

A Híd a munka világába foglalkoztatási szövetkezet 2014 márciusában alakult, elnökének pedig Farkas Flóriánt, a szövetkezet konzorciumi vezetője, az ORÖ akkori elnökét választották. A szövetkezet mintegy ötmilliárd forintnyi uniós forrást használhatott fel roma származású munkanélküliek álláshoz segítésére, ebből végül 1,6 milliárdot használt fel. A pénzből - sajtóértesülések szerint - kétszázmillió forintért irodaházat vásároltak a Gellérthegy utcában, valamint tíz használt gépkocsit vettek bérbe fél évre, darabonként közel hárommillió forintért. De beszerzésre kerültek még irodabútorok (bruttó 31 millió) és informatikai eszközök (bruttó 21 millió) is, továbbá 26 millió ment el irodafelújításra, valamint két tanulmány is íródott, az egyik 19, a másik 31 millióért

Hadházy Ákos kijelentlsei nyomán az ORÖ tizenkét képviselője rendkívüli gyűlést hívott össze, hogy kezdeményezzék az önkormányzat gazdálkodásának átvilágítását, ám az ülésen szinte csak a tizenkét összehívó jelent meg, így a gyűlés döntésképtelennek minősült. A képviselők ezután felkeresték a gellérthegy utcai irodaházat, hátha ott több információhoz jutnak a Híd a munka világába szövetkezet pénzügyeiről, ám az irodába nem sikerült bejutniuk. A tisztázatlan költések ügyében Polt Péter legfőbb ügyész 2015 februárjában büntetőeljárást kezdeményezett a Híd a munka világába szövetkezet programjával kapcsolatban, a Fővárosi Főügyészség pedig feljelentés-kiegészítést rendelt el, amivel a NAV bűnügyi nyomozóit bízták meg. 

Ezzel párhuzamosan más büntetőeljárások is folynak a kisebbségi szervezetnél. Hivatali visszaélés miatt hat személyt gyanúsítottak meg, a gyanúsítottak közt van az ORÖ egyik elnökségi tagja is. A szóban forgó eljárás 2016. év elején indult, miután egy januári sajtótájékoztatón a roma önkormányzatban lejátszottak egy hangfelvételt, amelyen elhangzott, hogy Farkas Flórián legalább hat képviselővel kötött féléves időtartamra „munkaszerződést” havi 350 ezer forintos fizetéssel. Farkas cserébe azt várta el, hogy az érintett képviselők az azóta már lemondott elnökkel, Hegedüs Istvánnal szemben politizáljanak. Arra még nem derült fény, hogy milyen forrásból származik a cigány politikusoknak ígért fizetség, illetve hogy közpénzt érint-e. A Romnet cikke szerint október elején több megyében is egyszerre tartottak házkutatást az adónyomozók az ORÖ volt irodáiban. Ezeket többnyire cigány önkormányzati képviselők üzemeltették, egyes esetekben a saját ingatlanjukban. A szabálytalanul működtetett irodákért havi 450 ezer forintot vettek fel a politikusok, ezt az adóhivatal költségvetési csalás miatt folytatott nyomozásban vizsgálja.

2014-ben Hadházy Ákos (LMP) hívta fel a figyelmet az Öveges-program visszásságaira. A EU-s programban kémiatantermek kialakítására nyerhettek támogatást önkormányzati fenntartású oktatási intézmények. A TÁMOP-3.1.3-11/1 – A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban megnevezésű, 14 milliárd forinttal támogatott projektben Hadházy Ákos szerint indokolatlan költésekre és túlárazásra is találni példát, de összeférhetetlenség gyanúja is felmerült. Az ellenőrző hatóság 2014-ben minden kifizetést és támogatás felhasználást rendben lévőnek talált. A visszaélések miatt a Miniszterelnökség kezdett vizsgálódni és az EMMI feljelentést tett, de az OLAF is vizsgálatot indított. A korrupciós ügy miatt egy időre a teljes TÁMOP-programot leállította Brüsszel, és a tisztázásig 780 millió eurót, vagyis 241 milliárd forintot visszatartottak. 2016-ban egy írásbeli kérdésre adott válaszból kiderült: a 12 problémás eljárásból 11 oktatási intézménynek összesen 390 milliót kell majd visszafizetnie.

2014-ben indult nyomozás, 2016-ban a Nemzeti Nyomozóiroda bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúját állapította meg. A nyomozást – áttételt követően – jelenleg a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága folytatja 62002-30/2018. bűnügyi számon, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt. A nyomozás jelenlegi határideje 2018. július 18., gyanúsított felelősségre vonására az ügyben eddig nem került sor. Az Index szerint a program alatt az EMMI-ben az a Köpeczi-Bócz Tamás volt az EU-s fejlesztéspolitika felelőse, akit végül valószínűleg részben az Öveges-program, részben az Országos Roma Önkormányzat korrupciós botránya miatt távolítottak el a helyettes államtitkári pozíciójából, majd a TÁMOP monitoring bizottságának éléről. Neve a Mengyi Roland-féle Voldemort-ügyben is felmerült. A korábbi, miniszterelnökségi vizsgálatból az is kiderült, hogy a Tender-Network Kft. számos olyan TÁMOP-finanszírozott projektben részt vett, amelyekben aztán a vizsgálat kivetnivalót találtak. A Bánsági Zsófia vezette, Szekszárdon tevékenykedő Tender-Networkkel az is előfordult, hogy egyszerre adott tanácsot az Eliosnak és a pályázatot kiíró önkormányzatnak pl. Hódmezővásárhelyen.

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött. 

Időrend:

2012 május: elindul az Öveges-program

2012 szeptember: KLIK megalakul

2014 április és június: Hadházy Ákos a blogján bejegyzést szentel az Öveges-program szekszárdi megvalósításával kapcsolatos visszaéléseknek, amiben megemlíti, hogy azonban ez nem csak Szekszárdot, hanem más, a programban résztvevő városokat is érint

2014 június: Hadházy Ákos feljelentést tesz

2014 november: Emmi vizsgálat, ami megállapítja, hogy 2 milliárd forinttal kell korrigálni a TÁMOP-os elszámolást

2014 december: Emmi feljelentést tesz

2015 augusztus: az Európai Bizottság felfüggeszti bizonyos támogatások (152 milliárd forintnyi) kifizetését az Öveges-program körüli visszaélések miatt

2016 március 31-ei blogposzt: az ügy átkerül a Nemzeti Nyomozóhatóságtól a NAVhoz, mert nem a Nyomozóhatóság hatáskörébe tartozik (nincs hűtlen kezelés és hivatali visszaélés, csak bűnszövetkezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja), 11 esetben találtak büntetőjogi szempontból jelentőséggel bíró kárt, azonban a kamuprojektek mennek tovább

2016 május-június: Rétvári Bence szerint 400 (390 millió) millió forintot használtak fel szabálytalanul

2016 július: az Európai Bizottság megfelelőnek találja a lefolytatott eljárásokat és már nincsenek felfüggesztve a támogatások