K-Monitor Adatbázis

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019. február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Győri építési vállalkozó, aki 90 milliárd forintos vagyonával a 15. leggazdagabb magyarnak számít. 1992-től egyéni építési vállalkozó, 1997-től pedig már a West Hungária Bau Kft. tulajdonosa és ügyvezetője. Az évek során a Kft. 8 leányvállalatot alapított, lefedve ezzel az építési ágazat minden területét. A sajtó Tiborcz István közeli üzlettársaként említi, mivel 2015-ben megvásárolta Tiborcztól a közvilágítási tenderekkel felfutó Eliost.

Paár a WHB-csoport tulajdonosaként a 2010-es évektől nagy volumenben nyert állami megbízásokat, többek között nevéhez köthető a Magyar Állami Operaház és a Pénzügyminisztérium épületének felújítása, valamint az új Királyi Lovarda, a Ludovika tér és a Millenárisnál található Széllkapu kivitelezése is. Vagyonával az idegenforgalomban is megjelent, több szálloda tulajdonosa.