K-Monitor Adatbázis

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2014 nyarán vásárolta meg az Eiffel Palace irodaházat 45,3 milló eurós (13,6 milliárd forintos) áron. Bár az MNB szerint az irodaház vásárlással jó üzletet köttek, az Átlátszó birtokába jutott brosúrából kiderült: a Nemzeti Befektetési Ügynökség ugyanezt az épületet 2014 januárjában még 40 millió euróért hirdette. A beruházó cég közleményében jelezte, hogy a két időpont között több változás is történt, ami indokolja az árkülönbséget. Egyrészt január óta teljesen elkészült a beruházás, másrészt több új bérlője is akadt az irodaháznak. Ennek azonban ellent mond, hogy már a januári brosúra is készként tüntette fel a beruházást, a két összeg közötti másfél milliárd forintos különbséget indokló új bérlőről pedig a sajtónak nincs tudomása. Hogy az MNB által kifizetett összeg pontosan kihez került, nem világos: az irodaház korábbi tulajdonosa az Eiffel Palace Kft. volt, amelynek tulajdonosi hálója egy ciprusi és egy Saint Vincent és a Grenadine-szigetekre bejelentett offshore cégben végződik. 2017. augusztusában végül a Magyar Nemzeti Bank nettó 53,8 millió euró plusz áfáért eladta az Eiffel Palace irodaházat a luxemburgi székhelyű Corpus Sireo által kezelt Corpus Sireo Real Estate befektetési alapnak.

Magyarország és Oroszország 2014 januárjában nagy port kavaró megállapodást írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről. A 12,5 milliárdos szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára a beruházáshoz, az országgyűlés utólag, 2014 februárjában, a megállapodás részleteinek ismerete nélkül fogadta el. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Energiaklub a szerződés háttéranyagainak megismerésére vonatkozó közérdekű adatigénylését azzal utasította el, hogy a kért adatok az orosz-magyar megállapodás előkészítését szolgálták, ezért titkosak. 2015 márciusában az Országgyűlés meg is szavazta azt a törvényjavaslatot, ami 30 évre titkosítaná a paksi bővítés szerződéseit. Az Alkotmánybíróság 2021-ben, hat évvel a törvény megszavazása után mondta ki, hogy a titkosítás nem alaptörvény-ellenes. Korábban azonban a titokfelügyeleti eljárás megállapította, hogy a mindenre kiterjedő titkosítás nem indokolt, valószínűsíthetően ezért ígérte 2017 tavaszán a kormány a titkosítás enyhítését –  ugyanaz év őszén végül a Közérdekvédelmi Központ hozta nyilvánosságra a beruházás előkészítése során kötött szerződéseket.  

Az Európai Bizottság jelezte, hogy Brüsszel közbeszerzési szempontból vizsgálja az üzletet, mivel a magyar állam tender kiírása nélkül ítélte oda a kivetelezés jogát az orosz állam atomenergatikai iparát irányító Roszatom óriásvállalatnak. 2017. elején az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése.

Bár a létesítési engedélyt csak 2022 nyarán kapta meg a beruházás, a kormányközeli körök már bőven profitálhattak belőle. Mészáros Lőrinc családi érdekeltségei – a Mészáros és Mészáros Kft, illetve a Fejér B.Á.L. Zrt – mellett a West Hungária Bau, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt Zrt, a 4iG és a New Land Media is sikeresen szerepelt a Paks II. Zrt. tenderein.

A beruházás várható befejezése folyamatos csúszásban van – a kormány 2014-ben 2023-as átadást ígért, azóta már egyre valószínűbb, hogy 2030 előtt nem készülnek el az új atomblokkok. A Népszava számításai szerint a szerződés szerinti 4500 milliárd forinthoz 2032-től további 1787 milliárd adódna Paks I. leszerelési költségei miatt. 

A PAKS-II Zrt. szerződései, amit a Közérdekvédelmi Központ hozott nyilvánosságra (2017.09.13)

A Roszatom paksi szerződései (Direkt36)