K-Monitor Adatbázis

Hiába buktak le a Matolcsy-alaptíványok a Matolcsy-közeli cégek pénzelésével, komolyanvehető következményektől nem kell tartaniuk.

Jól tartják a vezetőiket azok a Pallas Athéné alapítványok, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank hozott létre különböző oktatási, kutatási és társadalomfejlesztési projektekre több mint 250 milliárd forint közpénzből. Úgy tűnik, a kormány szavazóbázisának erősítése már fontosabb lett, mint az alapítványok eredeti céljai.

Az MNB egyik közpénznyelő gyermeke, a Pallas Athéné Geopolitikai (PAGEO) Alapítvány még 2015-ben vásárolta meg 800 millió forintért a Budai Várnegyedben az Úri utca 72. szám alatti műemlék ingatlant, amelynek pincerendszerében a II. világháború alatt a Nemzeti Bank készpénz- és aranykészletének egy részét tartották. A PAGEO tavalyi közleménye szerint itt lesz az alapítvány székháza, és az épület helyet ad majd “oktatási programoknak és szakmai szemináriumoknak” is.

Mint megírtuk, a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata, amely szerint az MNB valamennyi alapítványa 200-200 ezer forintos bírságot kapott, a büntetés mellett tartalmaz egy nagyon fontos további információt is. A dokumentum ugyanis felsorol 29 szerződést, amelyeket a Pallas alapítványok közbeszerzés nélkül kötöttek, ezért ezek kapcsán a Döntőbizottság meg is indította a vizsgálatot. Végignéztük, milyen megállapodásokról és cégekről van szó.

Pár napos hír, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) hat jegybanki alapítvány kapcsán valamiféle jogsértést állapított meg, és megbüntette kétszázezer forintra őket. És nagy a felháborodás, hogy tényleg ennyivel megússzák? Megpróbáljuk röviden elmagyarázni, miről is szólt a KDB döntése, és hogy mi várható még az ügyben. Annyit kijelenthetünk, hogy a sztorinak biztosan nincs vége. Ebben a pillanatban közel negyven eljárás folyamatban van a KDB előtt jegybanki alapítványi jogsértések gyanúja miatt, az eljárások vége pedig lehet több szerződés semmisége is.

2016 tavaszáig összesen nettó 292 millió forint értékben kötött szerződéseket a jegybank és alapítványai a made in Heiszler Kft-vel. A három éve alapított cég tulajdonosa ekkorra már kisebb cégtemetőt tudhatott maga mögött; de az MNB-s pénzeső beindulása előtt a made in Heiszler sem muzsikált valami fényesen, 2013-ban mindössze 13 milliós árbevétele volt.

A jegybank elindította doktori programját, és ehhez ingatlanokat is vett: a tervek szerint a Döbrentei utcai házban oktatnak, a Kasselik-ház kiadásából pedig finanszírozzák a projektet. Aki felvételt nyer a képzésre, akár 300 ezer forintos ösztöndíjat is kaphat. Rá­adásul egy másik fejlesztéssel szuperkönyvtárat hoznának létre.