Ha minden tervezett felvásárlás megvalósul, a 4iG a magyar informatikai piac éllovasa lesz, jövőre akár 300 milliárd forint feletti árbevétel is összejöhet.
Miért nem jó, ha a terepet nem ismerő, külföldi politikusok próbálják levezetni a magyar korrupció természetét? Mert gyenge lesz az érvelés, és ez a populistáknak jön jól.
Magyarország az EU innovációban lemaradó országaihoz tartozik, csak néhány kisebb és szegény keleti tagállamot előzünk meg innovációs teljesítményükben. Bár valamelyest emelkedett a kutatás-fejlesztésre (k+f) fordított összegek aránya a GDP-ben kifejezve, amíg a cégek egyre többet költenek erre, az állam egyre inkább kivonul a jövő szempontjából talán legfontosabb területről.
Megvannak a legújabb Jeremie-pályázat nyertesei. Igyekeztünk összeszedni az információkat, állítólag a Mészáros Lőrinc-közeli MKB, illetve Takarékbank, valamint Hernádi Zsolt, Garancsi István és Csányi Sándor is a nyertesek között van. Vagyis egészen pontosan azok, akiket három hónapja – pusztán az indulói névsort látva – megjósolt számunkra a piac.
Még 2013-ban kezdődött a dolog, és persze ezt is az álnok Brüsszel finanszírozta, konkrétan a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) révén. A projekt nagyjából akkor indult, mikor Széles Gábor bejelentette, “kirepült a madárka”, azaz működik az energiacella. Hasonló sikernek ígérkezett az „állandó mágnesek közt ébredő erőket” hasznosító energiatermelő eszköz, érthető, hogy a megépítéséhez félmilliárd forintos támogatással adták meg a kezdőlökést – a kiírás szerint piacorientált kutatás-fejlesztésre lehetett pályázni. Bár a pályázat simán átment a magyar irányítóhatóságon, valami időközben mégis félremehetett: a prototípus a támogatott szerint elkészült ugyan, de egyelőre nem látta senki, és semmilyen nyilvános adat nincs róla; a minisztérium viszont kétségbeesetten titkolózik, végül a projekt is eltűnt a kormány pályázati portáljáról.
A DFT-Hungária Zrt. körül kialakult céghálózatban tökéletes módszertant fejlesztettek ki az uniós fejlesztési pénzek becsatornázására: a hálózat tagjai az elmúlt három évben legalább 6 milliárd forintot pályáztak össze. Cikksorozatunk első részében egy belső használatra szánt prezentáció segítségével bemutatjuk, hogyan csinálják ezt a profik, és összevetjük ezt néhány megnyert és lezárult projekt eredményével.
Jelentős mennyiségű pályázati pénzhez jutott az a cég, amelyik a feltalálóként Rogán Antal által is jegyzett technológia mögött áll.
A 2011. január 11. napján megjelentetett „Kétes kutatások: megdöbbentek a filozófia hazai képviselői”, valamint a 2011. január 17. napján megjelentetett „Filozófusbotrány: érdekes dolgokat találtak a megbízási díjaknál” című cikkeinkben valótlanul állítottuk, hogy Gábor György I. rendű és Geréby György II. rendű felperesek olyan pályaművel nyertek pályázatot, melyet tartalmi okok miatt vissza kellett volna utasítani.
Tizennégy hónap alatt nem volt képes az állami ELI-HU Nonprofit Kft. elkészíteni a szegedi, összességében hatvanmilliárdos lézerprojekt uniós pályázatát, és a szakmai csapat sem állt fel. Így lehetetlenné vált a célok 2015 végéig történő megvalósítása – mindezek miatt mondott le a projekt tudományos vezetője, Krausz Ferenc fizikus. A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság teljes körű vizsgálatot rendelt el.
Senki sem érti, miért akar széles körű vizsgálatot indítani a nemrég alakult Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság a szegedi szuperlézer-beruházás, az ELI késése ügyében.
