Ha minden tervezett felvásárlás megvalósul, a 4iG a magyar informatikai piac éllovasa lesz, jövőre akár 300 milliárd forint feletti árbevétel is összejöhet.
Meglepődne, ha megnyerné a miniszterelnök-jelölti előválasztást, és nagyobb esélyt lát egyéniben Kósa Lajos legyőzésére.
Ha 2022-ben nem tud önálló frakciót alakítani az Új Világ Néppárt, akkor a Momentum és a Jobbik frakciója áll hozzá a legközelebb.
Látott már ötvenhez közeli fideszes képviselőt hisztérikusan sírni, amikor kiderült, hogy nem jut be a parlamentbe.
A Fidesznek annyi köze van a keresztény ideológiához, mint neki a buddhizmushoz.
Amikor az Innovációs Hivatalt vezette, miniszterek és államtitkárok jelentek meg az irodájában, hogy elmondják, mely pályázatokat kellene előnyben részesítenie.
2018-ban több ajánlatot is kapott Orbántól, de nem élt ezekkel.
A konzervatív értelmiségiek között jelentős elégedetlenséget tapasztal, de szerinte nagyobb a félelem, mint a változás igénye.
Interjú Pálinkás Józseffel, az Új Világ Néppárt miniszterelnök-jelöltjével.
Ahogy lapunk is megírta, nemrég fény derült arra, hogy az egyébként is politikai beavatkozástól sújtott idei OTKA-pályázaton az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára, Boros Anita is nyert (pontosabban nyertesnek hozták ki), kutatócsoportja 36 millió forintot költhet el. Az OTKA a magyar tudománytámogatási rendszer alapköve, a kutatóknak pályázniuk kell, hogy a kutatási terveik finanszírozást nyerjenek.
A 24.hu információja szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) két olyan kutató miatt változtatta meg az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) 2020-ra szóló támogatási listáját, akik nyíltan kiálltak az Orbán-kormány tudománypolitikai lépései mellett, és szerepet vállaltak azokban a testületekben, amelyek az MTA kutatóhálózatának „einstandolása” után álltak fel.
Magyarország az EU innovációban lemaradó országaihoz tartozik, csak néhány kisebb és szegény keleti tagállamot előzünk meg innovációs teljesítményükben. Bár valamelyest emelkedett a kutatás-fejlesztésre (k+f) fordított összegek aránya a GDP-ben kifejezve, amíg a cégek egyre többet költenek erre, az állam egyre inkább kivonul a jövő szempontjából talán legfontosabb területről.
Még mindig nincs gyanúsítottja annak az évek óta tartó nyomozásnak, amely a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal különböző pályázatain elnyert állami támogatások jogosulatlan, illetve céloktól eltérő felhasználása miatt indult. Pedig a hivatalos iratok szerint az ügy nem túl bonyolult. A gyanúval érintett társaságok időközben sorra bedőltek, a főszereplő pedig – mintha mi sem történt volna – már új cégeket irányít.
Szakértők szerint néhány kutatás-fejlesztési pályázaton nyertes pályázat esetében megkérdőjelezhető, hogy a cég egyáltalán törekszik-e a felhívásban szereplő új tudományos vagy műszaki eredményre. Ehelyett sokan eszközvásárlásra és bérköltség fedezésére fordíthatják az uniós százmilliókat.
Csaknem ötmilliárd forint innovációs pályázati pénz kiosztásához adott szakpolitikai támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. A volt Századvég-vezérigazgató Fürjes Balázs cége, valamint a Bajnai Gordon egykori pénzügyminiszteréhez, Oszkó Péterhez, illetve Kóka János volt feleségéhez, Szandrocha Kamillához köthető vállalkozás is a támogatottak között van. Öt másik társasággal együtt a feladatuk olyan mentorhelyek – inkubátorházak – kiépítése, amelyek a kreatív magyar fiatalok technológiai és egyéb újításainak nyújtanak segítséget a piacra kerülésben.
