K-Monitor Adatbázis

Egy 2014-es kormányrendeletre hivatkozott a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, amikor arról kérdeztük, mi alapján döntöttek arról, hogy mely településen osztják ki az uniós milliárdokból vásárolt élelmiszercsomagokat. A közadatigénylésben megkapott táblázatok szerint a hivatkozott járásokban pont a szegényebb településekre nem jutott csomag. Csongrád megyét vizsgálva az látszik, hogy a hátrányos helyzetű települések felén semmit sem kaptak, a helyi családsegítők pedig nem szólhattak bele abba, hogy ki is a rászoruló.

Lőcsei Lajos momentumos országgyűlési képviselő kérdezte a Parlamentben Pintér Sándor belügyminisztert cikkünk nyomán a szegényeknek uniós pénzből biztosított élelmiszercsomagokról. Azokról, amelyekben a termékek rendkívül túlárazottak voltak, egy 159 forintos tej például 516 forintba került. A kormány szerint ezzel nincs semmi baj.

Pereltünk és nyertünk: a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak ki kellett adnia, pontosan mit tartalmaztak az uniós pénzből osztogatott, szegényeknek szánt élelmiszercsomagokra vonatkozó keretszerződés mellékletei. Ezekben rögzítették 2017-ben, hogy a közbeszerzés nyertesei milyen áron kínálták a rászorulóknak szánt csomagba tett élelmiszereket. Brutális túlárazást mutatnak a számok.

Bíróság előtt kell felelnie az állami szociális ellátásért felelős Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) volt csúcsvezetőjének – értesült lapunk. B. I. Zs. ellen korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása miatt emeltek vádat. Vagyis a nyomozóhatóság szerint a volt főigazgató tudhatott bűncselekménygyanús ügyekről, de nem intézkedett feljelentésről.

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a Debreciner.hu cikkében olvasható, félreérthető és téves állításokról ír, de nem nevezi meg, hogy pontosan mely mondatokat kifogásolja. Közölték, hogy a 2017-ben indított huszonkét férőhelykiváltó program keretében eddig 92 helyszínen összesen 1092 személy költözhetett új lakásba, de azt már nem árulták el, hogy melyik konkrét projektek esetében, milyen településeken történtek a beköltözések.

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság honlapján olvasható információk szerint Magyarországon még egyetlen 2017-ben indult férőhelykiváltó programot sem fejeztek be. Kérdeztük a szervezetet a hajdú-bihari projekt csúszása miatti költségnövekedésről, de azt válaszolták, hogy ezt csak a megvalósulás, a legfrissebb határidő szerint december 31. után lehet „számszerűsíteni”. Vannak házak, amelyek már 2019-re elkészültek, de máig nem költözhetett beléjük egyetlen fogyatékossággal élő, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg sem.

Első fokon lesöpörte a bíróság a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság védekezését, amivel megtagadta, hogy kiadja portálunknak az RSZTOP-4.1.1. keretmegállapodás kötelező elemeként jegyzett szerződéses táblázatát. A bíróság szerint a közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak.

Nemrég került a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fejlesztési igazgatói posztjára a hajdúböszörményi Mező Barna. A jó fideszes és kormányzati kapcsolatokkal rendelkező férfi ilyen minőségében az uniós és egyéb forrásból megvalósuló beruházásokat is menedzseli. Az ezekre kiírt közbeszerzéseken pedig gyanúsan jól szerepel húga és sógora családi vállalkozása.

Hónapokig titkolta a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, hogy pontosan mit tesznek az egyre dráguló, szegényeknek szánt élelmiszercsomagokba, ezért közérdekű adatpert indítottunk. A végül kiadott – az egyes közbeszerzésekhez tartozó – listák alapján az látszik, hogy az uniós pénzből fizetett segélycsomagok jelentősen megdrágultak. Pedig a keretszerződés szerint árat emelni csak a KSH mutatói alapján lehetne.