Az ingatlanválság után súlyos helyzetbe került MKB-t a Magyar Állam előbb megvette német tulajdonosától, majd szanálta, végül magánkézbe adta. Csak éppen erősen mutyigyanúsan. Ha reálisan értékelünk, az MKB-megmentésének vannak valóban sikeres elemei is, ám a folyamat nem volt transzparens és a pénzügyi stabilitás szempontjából nem megnyugtató, hogy az új tulajdonosok ki vannak feszítve hitelekkel.
Nem volt. Az április 26-án bejelentett két új MKB-tulajdonos közül Szemerey Tamás, Matolcsy György unokatestvérre tudott valójában forrásokat előteremteni és kifizetni a strómangyanús indiai-szingapúri üzletembert. Vagyis úgy tudjuk, hogy Balog még nem lett milliárdos, de ha a bankot sikerül feljavítania és például a tőzsdén, felárral eladni, akkor valóban ritka nagyot kaszálhat.
Váratlan fordulattal Balog Ádám, az MKB vezérigazgatója és Szemerey Tamás, a versenytárs Növekedési Hitel Bank (NHB Bank) tulajdonosa, egyben Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére az MKB vezető tulajdonosaivá váltak.
Pislogva nézte az ország az utóbbi hónapokban, hogyan játssza át a Magyar Nemzeti Bank a negyedik-ötödik legnagyobb magyar pénzintézetet, a korábbi bajor tulajdonosaitól jó drágán államosított MKB Bankot olyan befektetőknek, akiknek 90 százaléka nem akarja, hogy a magyar nyilvánosság tudja, ki ő.
Sajótájékoztatón mutatkoztak be az MKB új, rejtélyesnél rejtélyesebb, fantomszerűbbnél fantomszerűbb tulajdonosai. Pontosabban azok az emberek, akik az ő pénzüket kezelik, mert a tulajdonosokat továbbra sem ismerhetjük meg.
Nem zárult le az ötödik legnagyobb magyarországi bank, az MKB körüli kavarás. Mint az március végén berobbant, egy totál ismeretlenekből álló, de annál gyanúsabb társaság adott 37 milliárd forintos ajánlatot a bankért a magyar állami tisztviselők által irányított Szanálási Alapnak, amit az el is fogadott.
A vételárat meghaladó értékű per folyik az MKB Bank ellen, és ez az új tulajdonosok nyakába szakad. De hogy voltaképpen kik is ők, és szükség esetén mekkora tőkét tudnak mozgósítani, azt homály fedi.