K-Monitor Adatbázis

A koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére az Európai Bizottság (EB) 2020 tavaszán rugalmas szabályokat vezetett be, hogy az uniós tagállamok EU-s pénzből könnyen tudják támogatni a nehéz helyzetbe került cégeket. Magyarországnak 350 milliárd forintos keretet hagyott jóvá az EB, amelyből kedvezményes hiteleket és vissza nem térítendő kamattámogatásokat adott a kormány az Eximbankon keresztül. A legnagyobb összegű, 25 milliárd forintos kölcsönt a kínai tulajdonú Borsodchem kapta, de megtalálható a listán Mészáros Lőrinc keményítőgyára, a cseh miniszterelnök étolajos cége és az állami építkezések egyik sztárja, a West Hungária Bau Kft. is.

Támogassuk Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást! – kiált ránk a Fidesz választási plakátja minden utcasarokról. Ez azonban csak azokra vonatkozik, akik a háború, a terror, a szenvedés elől menekülnek. A befektetőket, akik a „keleti nyitással” ámítják a magyar kormányt, akik arannyal hímzett királyi párnákat hoznak a miniszterelnöknek, nem kerítés várja, hanem kivételes bánásmód, számtalan előny, aminek az árát mi fizetjük meg, magyar adófizetők. Akkor is, ha egykori kommunista politikai és talán titkosszolgálati kapcsolat is feldereng a háttérben. Az itt következő hosszú történet erről szól. Kőszeg Ferenc cikke.

Eddig csak arról írt a sajtó, hogy a Centrál Kávéház egy Erdoğan-párti családhoz került – noha a fölötte lévő teljes klasszicista irodaházat már tavaly megszerezte Hasan Özyer politikus-üzletember. A Ferenciek terét szegélyező exkluzív palotákból a törökök mellett arab befektetők is csemegéznek.

A kormány rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilváníthat egy beruházást, és a korábbi jogszabályok sokszori módosítgatásával Orbánék elérték, hogy a nemzeti mellett az ő érdekeik is érvényesülhessenek.

Sorban épülnek a szállodák a fővárosban, részben olyan ingatlanokon, amelyeket a közelmúltban a belvárosi önkormányzattal üzletelő pénzemberek kaparintottak meg. A vagyonhalmozásnak még nincs vége.

700 ezer forint kártérítésre perli a héten kezdődő eljárásban „szomszéd lakó” minőségben Kőszeg Ferenc volt SZDSZ-es politikus az Orbán-rezsim kedvenc bevándorlóit, a Párizsi Udvarból kialakítandó luxusszálló emirátusi hátterű építtetőit. Átmenetileg a NAV is rátáblázott a patinás ingatlanra, amelyre hatályos jelzáloga van a volt tulajdonos V. kerületi önkormányzatnak is 18 millió forint erejéig, építményadó jogcímén.

A beruházó azért kürtölte össze a magyar sajtót, mert a Magyar Narancs április végén nagy cikkben írta meg, hogy a belvárosi önkormányzat olyan szerződést kötött a Párizsi udvart megvásárló jordán befektetővel, ami szerint a mindig is közösségi térnek számító passzázst a hotel tulaja nemcsak tulajdonjogilag birtokolja, de ahhoz is joga van, hogy minden este bezárja a nagyközönség előtt, illetve évente legföljebb 30 napra, amiből 5 nap lehet egybefüggő.

A felcsúti polgármester keményítőüzemét az állami Eximbank és az Mészáros-közeli MKB Bank közösen finanszírozza – derítette ki a Válasz.hu. A baráti hitel 15 milliárd forintra rúghat.

A Fidesz rogánista köre mindent járó malmocskaként használja az állami Eximbankot, mintegy konkurenciát teremtve (a formálisan legalábbis) a nagy vetélytárs Lázár János alá rendelt MFB-nek. Az ismertebb hitelek: a most visszafizetett Vajna-féle tévévásárlási hozzájárulás, a Garancsi-féle Kopaszi-gát, a Mészáros-közelbe zsilipelő szállodalánc finanszírozása, és így tovább. Ezek mellett eddig kevesebbet vagy éppen semennyit sem emlegetett tételekre is bukkantunk: milliárdos hitelt kapott például a kormánybarát izraelita felekezet, a Köves Slomó-féle EMIH baromfifeldolgozója is, de hiteleznek repülésszimulálást, diósgyőri fantomkohót és L. Simon-közeli agrárbizniszt is. Repkednek a milliárdok a részben a nemzetközi tőkepiacról finanszírozott állami pénzintézetnél.

21,95 millió eurós (6,85 milliárd forintos) hitelt kapott a Párizsi udvarban luxushotelt és üzletközpontot építő arab beruházó a magyar állami Eximbanktól.