Lapok: |
|
Intézmények: |
Találatok: [5] Oldalak: 1
Bodoky Tamás: Az elszámoltatás vakfoltjai III. - A panamai szabók
Amerikai becslés szerint globálisan 7400 milliárd dollárra rúg az offshore-központokban elhelyezett vagyon értéke, ami annak ellenére tovább növekszik, hogy a gazdasági válság miatt a nemzetállamok évek óta korlátozni próbálják az offshore cégek mozgásterét a világgazdaságban.
Kulcsár-ügy
Bajnai Gordon
Csányi Sándor
Fellegi Tamás
Gál András Levente
Kékessy Dezső
Kiss László György
Lantos Csaba
Liszkay Gábor
Nyerges Zsolt
Rejtő E. Tibor
Töröcskei István
Várszegi Gábor
Babel Consultants Corp.
Blackburn International
JeT-SOL Kft.
Lamark Tax Planning Consult SRL
Laveco
Magyar Posta Zrt.
Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.
OTP Bank Nyrt.
Parlament
Wallis cégcsoport
adó
adócsalás - költségvetési csalás
állami / önkormányzati vállalat
belföld
háttér
offshore
strómanok
Zuschlag koalíciója
A civil szervezetek laza támogatási, valamint formális ellenőrzési rendszere nem új keletű, kizárólagos szocialista találmány.
Zuschlag-ügy
Bognár László
Czoma Kálmán
Dögei Imre
Halász János
Hegyi Gyula
István József
Martonosi György
Révész Máriusz
Rogán Antal
Szászfalvi László
Tóbiás József
Üszögi-Bleyer Jenő
Várhegyi Attila
Weszelovszky Zoltán
Zuschlag János
Atlas Egyesület
Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány
Fidesz
Független Kisgazdapárt (FKgP)
Holnap Városért Egyesület
Hoppá Egyesület
MDF
MIÉP
MSZP
Parlament
XXI. Századi Kulturális Egyesület
civilek
csalás
pártfinanszírozás
támogatás
Megyesi Gusztáv: Borravaló
Két hónapja van Seres Máriának arra, hogy összegyűjtsön kétszázezer aláírást, és ha sikerül hitelesítenie a paksamétát, továbbá egyéb törvényességi kifogások sem merülnek fel, akkor mehetünk majd népszavazni...
Olaj a bűzre IV.
Az Országgyűlés 1993. május 25-én vitatta meg a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat vitája a kivételes és gyorsított törvényhozói eljárás keretében zajlott le. A viták során a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság ülésén a törvényjavaslatot a képviselők részletes vitára alkalmatlannak találták, és a kilenc tagból mindössze ketten szavaztak rá igennel. Az ellenzéki pártok képviselői kétségeiket fejezték ki, mert szerintük a zárjegyragasztás (és annak ellenőrzése) révén komoly eredményeket nem lehet elérni a szesz-, kávé- és dohányjövedék behajtásában. Alkotmányjogi kifogásaikat is hangsúlyozták, amelyek szerint "akár az üzemanyag színének személygépkocsin belüli ellenőrzése, akár a háztartási tüzelőolajjal működő fűtőberendezések létezésének magánháztartásokon belüli ellenőrzése személyiségi jogokat súlyosan sértő hatósági lépés". Az Országgyűlés Ügyrendi Bizottsága a törvényjavaslat ülésnapján a 10 594-es ügyiratszámon eljuttatta állásfoglalását a honatyákhoz arról, van-e jogkövetkezménye az elutasításnak. A bizottság megállapította, hogy "a kivételes eljárásban tárgyalt javaslatok vitája során a kijelölt bizottságnak nem kell állást foglalni sem a javaslat általános vitára való alkalmasságáról, sem részletes vitára bocsátásáról. E tekintetben nem vonhatja magához egyik bizottság sem az Országgyűlés plenáris ülésének jogosítványait". A Pénzügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium szakértői megvédték a jövedéki termékek ellenőrzésére vonatkozó tervezett jogszabályokat, és a hatósági eljárásokat alkotmányosnak találták. A bizottsági viták során 139 módosító indítványt vitattak meg, amelyeknek csaknem a felét elfogadták. Nagy vitát váltott ki, hogy mi legyen azokkal a gépjárművekkel, amelyekben az ellenőrzések során színezett fűtőolajat találnak. Dr. Békesi László magát az ellenőrzést is sértőnek találta, inkább a csalás lehetőségének megszüntetését indítványozta. A vita azonban leginkább arról szólt, hogy a gépjárművet ebben az esetben lefoglalják, vagy elkobozzák-e. Végül a bizottság csak a lefoglalás lehetősége mellett döntött. Hasonlóan éles vitát váltott ki a jövedéki engedélyek kiadása is. A bizottság ugyanis nem értett egyet abban az előterjesztővel (dr. Szabó Iván), hogy a jövedéki engedélyek kiadását csak az állami adótartozások fennállása esetén tagadják meg, javaslatuk szerint a társadalombiztosítási tartozások rendezését is az engedélyezés feltételévé kellene tenni. A bizottság legvégül elutasította Futaki Géza (SZDSZ), Pelcsinszki Boleszláv (SZDSZ), és Vince Kálmán (FKgP) arra irányuló javaslatát, hogy a mezőgazdasági kisárutermelők is jogosultak legyenek háztartási tüzelőolaj felhasználására.
Olaj a bűzre VII.
A Bács-Kiskun megyei jelentések közül a leghírhedtebb Katyják János volt kiskunhalasi rendőrkapitányé, aki szinte rutinszerűen jegyzett fel eseményeket feletteseinek a közéleti emberek megyei szerepléseiről: "Közbevetőleg jelentem, hogy tavasszal, a választások előtt Kiskőrösön volt egy találkozó, amely kampánygyűlés volt. Ezen részt vett Orbán Viktor. A társaságban a megye vezető olajmaffiózói voltak, többek között Stadler, Kakuszi, Szűcs, Halász István, Kemény Gábor és Sepsi László. Az olajosok támogatásukról biztosították Orbán Viktort." A jelentésben szereplők neve és "munkásságuk" története fellelhető a koronatanú nyilvános olajbizottsági jegyzőkönyvében, valamint az ügyészségen tett vallomásaiban is. A rendőri jelentések megállapításokat és viszonyokat nem taglalnak, holott többségüknél szükség lenne erre. Mert bár tény, hogy Orbán Viktor 1994. február 18-án járt a kunmadarasi volt szovjet katonai reptéren, ahol óriási mennyiségű olaj tárolása és mozgatása folyt, de mindezt kampányidőszakban tette, a helyi polgármesterjelölt, dr. Kemecsi Imre kérésére, aki a reptér tulajdonjogának mihamarabbi rendezéséért lobbizott. Hasonlóan kétes értelműek azok a rendőri jelentések is, amelyek arról tudósítanak, hogy a legutóbbi választás két fordulója között Pintér Sándor egy Lajosmizse melletti, zártkörű rendezvényen tárgyalásokat folytatott a szocialista párt vezérkarával. A résztvevők azonban ezt az állítást nevetségesnek találták. Ugyanis csupán Kocsis István, az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettese tartotta ott születésnapját, Pintér Sándor pedig az OTP Bank igazgatósági tagjaként volt jelen, hiszen Kocsis szintén igazgatósági tag volt a banknál. Az egyik meghatározó szocialista politikus szerint "lényegében ez volt Pintér utolsó hétköznapi megmozdulása, mielőtt belügyminiszter lett".
Találatok: [5] Oldalak: 1