K-Monitor Adatbázis

A Mellár Tamás által alapított Mindenki Pécsért Egyesület közadatigénylésben kérte ki az ellenzéki vezetésű önkormányzattól a 2015-ös közvilágítás-korszerűsítés dokumentumait, hogy megtudják, miként nyerte el a közel egymilliárdos megbízást az Elios. A közel 150 megabájtot kitevő iratanyagba az Átlátszó is betekinthetett: a vaskos dosszié tartalmazza a cég ajánlatát, Tiborcz István nevét, az önkormányzati döntéseket, az elszámolásokat és az ügyben nyomozó rendőrség pecsétjeit is. Az is kiderül belőle, hogy a projektet Páva Zsolt volt fideszes polgármester javasolta a közgyűlésnek, és annyira elégedett volt az eredménnyel, hogy második ütemet is rendelt kormányzati jóváhagyással.

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra az elmúlt két évben sűrűn szerepelt a hírekben. A cég gazdasági súlya aligha ad erre okot, bár a köztudatban lévő hazai márkanevek között a Zsolnay még mindig ott van a spiccen. A figyelem inkább annak a harcnak szól, amit a porcelángyár gazdája vív a vállalkozást megszerezni próbáló politikai hatalommal. A háborút megnyerni látszik a szír tulajdonos, ezért a kalandban megégett politikusok és pénzcsinálók most már inkább csendet szeretnének az ügyben. Ám a bíróságokon még mindig tucatnyi per folyik, és ez vélhetően így lesz még évekig.

Bánki Erik, Baranya megye meghatározó fideszes politikusa testvérének érdekeltségében álló ingatlant vett meg a közelmúltban a magyar állam 613 millió forintért. Az épületet a megyei munkaügyi központ használja húsz éve. Személyesen Bánki volt az, aki cége nevében annak idején kiadta az épületet a hivatalnak egy erősen mutyigyanús versenytárgyalás győzteseként. A szocik idején, mikor máskor.

A WHB feltőkésíti az önkormányzati Ledina Kft.-t, amely majd üzemelteti a felszámolás alá került Zsolnay-gyárat – ez volt a terv Pécs jogi képviselője, Szabó Iván szerint. A többségi tulajdonos, Bachar Najari azonban kifizette a Zsolnay tartozását, a WHB tulajdonosa, Paár Attila pedig a botrány miatt kihátrált az együttműködésből. A WHB egyébként cáfolja Szabót: azt állítják, hogy nem volt kapcsolatuk a Ledinával, és csak befektetési céllal vették meg a Zsolnay banki tartozását.

A pécsi városvezetés 2016 júniusában kezdett ügyeskedni a Zsolnay-gyár többségi tulajdonosa, a korábban még megmentőként üdvözölt szír-svájci befektető ellehetetlenítése érdekében, ám a tervük mára csődöt mondott. Hiába hozták létre az önkormányzati Ledina Kft.-t 120 ex-zsolnays dolgozóval, és az MFB hiába adta el a Zsolnay banki tartozását a Fidesz-közeli WHB-nak: felszámolással sem tudták megszerezni a gyárat, mert Bachar Najari kifizette a közel 400 milliós követelést. Így a ledinások munka nélkül maradtak, ráadásul Najarié lesz több önkormányzati ingatlan jelzálogjoga is. A város vesztésre áll a saját maga által indított háborúban, Najariék pedig furcsa ajánlatokat kapnak kormányközeli üzletemberektől.

A vízműeinstandon edződött, nemrégiben uruguayi ingtlanbefektetőként is felbukkant fidesz-közeli ügyvéd, Szabó Iván vezényli a pécsi Zsolnay gyár önkormányzatosítását is. Fidesz-közeli építőcég toporog a rajtvonalon – úgy fest, a tetőcserép-boomra várva.

Magasház, hitelből finanszírozott megrendelés az Elios-nak, konzultáció a blogger-polgármesterrel, Fodor Ibolya – ezektől a témáktól volt hangos a helyi, és néha az országos sajtó az önkormányzati választások óta. Az egyes ügyek megítélése lehet véleményes, de az biztos, hogy az adósságaitól tavaly megszabadított város újra vad költekezésbe kezdett – természetesen hitelből.

Pécs Fideszes polgármesterének, Páva Zsoltnak nem csak az LMP, a Jobbik, a MoMa jelöltjével, de egy független, egy civil és egy még civilebb kihívóval is meg kell küzdenie az újrázásért. A kampányidőszak bénázással kezdődött, meglepetésekkel folytatódott és a finishez közeledve többfrontos lejárató hadműveletté fajult.