K-Monitor Adatbázis

Az Európai Bíróság döntése nyomán veszélybe került a cégek tényleges tulajdonosairól szóló információk hozzáférhetősége. Ezeket az adatokat sok európai hírmédium fontos cikkek elkészítéséhez használta. Az Átlátszón például ennek köszönhetően tudtuk azonosítani a Szijjártót jachtoztató üzletembert.

A titkosítás alól szerdán feloldott nemzetbiztonsági prezentáció szerint az Egyesült Államokból érkező dollármilliók jókora része végül a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok emblematikus arcai körül kiépült, adatgyűjtésen alapuló online politikai marketinggel foglalkozó céghálózathoz került. Még sok a kérdőjel a vizsgálatok körül, a hárommilliárd forintnyi dolláradomány vélelmezett forrásaira csak célzások szerepelnek a közzétett anyagban.

Az elmúlt években egyre többször lehetett hallani a gombamód szaporodó hazai magántőkealapokról, amelyek számos iparágba bevásárolták magukat cégek megvételével, ám az alapok mögött álló befektetők kiléte titokban maradt. Cikkünkben utánajárunk, miként fordulhatott elő, hogy a magántőkealapok mára gyakorlatilag felváltották az offshore cégeket. Emellett azt is megmutatjuk, hogy milyen jelentős hazai alapok vannak, és ezek milyen politikaközeli szereplőkhöz köthetők.

A Szíjj László érdekeltségébe tartozó Hódút építheti meg az M44 Kecskemét-Szentkirály közötti szakaszát – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A 32,3 kilométeres úton 110 km/órával lehet majd haladni, és nettó 107 milliárd forintba kerül. Vagyis kilométerenként 3,3 milliárd forintért épült a gyorsforgalmi út. A Hódút évek óta sorra nyeri a közpénzes megbízásokat, de ennek nyilván semmi köze nincs ahhoz, hogy a végső tulajdonos luxusjachtján olykor vezető politikus(ok) is felbukkan(nak).

A magyar hatóságok tudhatják az okát, miért nem hallgatják ki ügyfelemet, holott a rendelkezésükre állna – ezt a talányos választ adta Faidt Péter András ügyvédje, Groó Judit az Átlátszó kérdésére, hogy tudomása szerint lehet-e alapja a Magyar Nemzet által a napokban közölt nemzetközi únióspénz-szivattyú sztorijának.

Az Átlátszó érdeklődésére az amerikai igazságügyi minisztérium (Department of Justice, DOJ) szóvivője, Nicole Havas Oxman nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy a magyar hatóságok által „nagy összegű pénzmosás” gyanújával az Interpol körözési listáján is kerestetett F. Péter András az Egyesült Államokban tartózkodna, és hogy erről a magyar hatóságokat is értesítették volna. A szóvivő úgy fogalmazott, hogy a DOJ nem kívánja kommentálni ezt az értesülést.

Hiába tett az Átlátszó, és mint az ügyészségtől kapott válaszból később kiderült, tőlünk függetlenül a Jobbik is feljelentést a Magyarországra érkező gyanús azeri dollármilliók miatt, nyomozás nem lesz, az ügyészség minden feljelentést elutasított. Az ellenzéki párt esetében ugyan hivatkozhatott arra az ügyészség, hogy pusztán sajtóhírekre alapozott a feljelentés, de mi bizonyítékokat – cégpapírokat és bankszámlakivonatokat – is csatoltunk a beadványunkhoz, amiket egyáltalán nem értékeltek.

Az azeri feketekassza lelepleződése sem tántorította el a magyar kormányt attól, hogy tovább közeledjen a bakui kormányhoz: Szijjártó Péter Bécsben, az EBESZ minisztertanácsi ülésén megállapodásokat írt alá azeri kollégájával.

Az EP képviselő és a tényfeltáró portál összehangoltan lép fel az azerbajdzsáni pénzmosoda ügyének teljes felderítése érdekében, és azért, hogy ilyen esetek a jövőben ne fordulhassanak elő.

Parlamenti vizsgálóbizottság, úgy fest, nem lesz azerbajdzsáni elnöki adminisztráció kenőpénz-alapjának magyarországi utalásai miatt – a T. Ház nemzetbiztonsági bizottsága fideszes többsége kedden leszavazta az erre vonatkozó ellenzéki indítványt. Valami vizsgálat ugyanakkor már folyik magyar hatóságok előtt, a részletek azonban ködösek. Az érintett állami szervek erős sunnyogásban vannak.