K-Monitor Adatbázis

A kormányhivatalhoz benyújtott kérelem szerint a zuglói városközpontot is építő Balázs Attila cége kétszer annyi homokot és kavicsot nyerne ki évente a a kiskunlacházi bányából, mint amennyit korábban terveztek. Azt nem is tagadják, hogy a kitermelés következtében „a terület tájbeli átrendeződése bekövetkezik”, hatalmas új tórendszer jön létre.

Terebélyes cégháló jórészt névtelen tagjai ügyködtek csaknem egy évtizeden át, hogy Tiborcz István BDPST Groupjának a neve alatt novemberben megnyílhasson a luxusban is kivételes Hotel Dorothea. A sameszok, akik adták-vették Tiborcznak az ingatlanokat, maguk is vagyonosok lettek.

A cég nem kapott bányászati engedélyt.

A csendért és a tiszta levegőért költöztek az erdő mellé, de nem számítottak rá, hogy évek múlva kavicsbánya nyílhat a szomszédjukban. Az Alsónémedi és Dunaharaszti szélén élők zajszennyezéstől, környezetkárósítástól és rengeteg portól tartanak. A cég szerint viszont a jogszerűen jártak el, a sóderbánya működtetéséhez szükséges környezetvédelmi engedélyt megkapták. A két önkormányzat most perel.

A Pest megyei Dunaharasztiban egy sóderbánya bővítését és egy közel 200 ezer négyzetméteres, új bánya nyitását tervezi több cég, a lakóházaktól kevesebb, mint 100 méterre. A helyi lakosság és az önkormányzat szerint problémás az ehhez készült hatástanulmány, és a környezetvédelmi engedély. Ráadásul az egyik tervezett bánya közvetlenül egy másik település, Alsónémedi határán fekszik, így az az önkormányzat a helyiekkel együtt gyűjt aláírásokat a beruházás ellen. Dunaharaszti pert indított, Alsónémediben lakossági fórum volt az ügyben.

Ártándon 2046-ig kapott engedélyt a milliárdos vállalkozó, a közeli biharkeresztesi gyárukat láthatják el innen nyersanyaggal. Most ezt a területet minősítették beruházási célterületnek.

Balázs Attila új vállalkozásának passzolta át a kormánytól zárt körű pályázaton elnyert kavicskitermelési jogát.

Szennyezettebb a Budapesti Atlétikai Stadion építésekor kitermelt föld, mint állították. Ezzel az anyaggal töltötték volna fel a területet. Elkaszálta a Precíziós Agrokémia Zrt. délegyházi bányanyitási tervet a Pest megyei Kormányhivatal. A cég még a nyár közepén kezdeményezett környezetvédelmi hatósági engedélyezési eljárást. Az „újtelep” lakóházaitól alig 50-100 méterrel elterülő 25 hektáros bányaterületről évi 200 ezer köbméter homokot és kavicsot termeltek volna ki, amit napi 128 teherautóval hordtak volna el.

Az építőanyagok áremelkedésének fedősztorijával éppen most játszották át a magyar ásványvagyon jelentős részét a kormány egyik kedvenc üzletemberének, Balázs Attilának.

Bányatavakkal tarkított sztyeppévé alakíthatja az ország közepét a kormány által erőltetett bányanyitás. Az Orbán-kabinet nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette a Kiskunlacháza, Délegyháza és Áporka közötti bányaterület kitermelését.