K-Monitor Adatbázis

Újbuda önkormányzata pontokba szedte, miért ellentétes a hatályos környezetvédelmi engedéllyel, amire az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint Mészáros Lőrinc cége, a V-Híd készül.

„Jövő év elejétől lehet nagyobb sebességgel közlekedni az adott szakaszon” – ezt közölte az Átlátszóval az Építési és Közeledési Minisztérium. A 160 milliárd forintból felújított Budapest-Hatvan vasútvonalról májusban írtuk meg, hogy hiába az átépítés, a vonatok cammognak. A MÁV 2024-es menetrendjében sincs nyoma a gyorsulásnak, csak lassulást találunk. A vasúttársaság az Átlátszónak azt írta, a biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer műszaki próbaüzeme zajlik. Azt ígérik, hogy jövő év elején beindul a tesztüzem, amikor is száguldhatnak a 160 km/órás tempóra alkalmas vonatok

Milliárdos állami támogatások és megrendelések egyengették a Fidelitas egy maroknyi csapatának útját, hogy hat év alatt a nulláról építsen fel egy nagy vállalatcsoportot, háttérben a legfelsőbb politikai körökből érkező mentorokkal.

Szeptember 14-én jelent meg egy kormányhatározat arról, hogy Soroksár és Gyál területén termőföldeket, szántókat, legelőket és erdőket jelölt ki a kormány beruházási célterületnek. Az összesen közel 100 helyrajzi számon lévő terület csak Budapesten 500 hektárnyi, tehát a kormány két kisebb fővárosi kerületnyi területen képzel el valamilyen beruházást. A Kormányzati Tájékoztatási Központ és az építési minisztérium Telexnek küldött válaszaiból annyi derül ki, hogy valamilyen ingatlanfejlesztést terveznek, de vegyianyag-elosztó nem lesz. A helyi fideszes polgármesterek semmit sem árulnak el, bővebb információk hiányában a helyi ellenzék és a természetvédők is csak a fejüket kapkodják egy akkora léptékű fejlesztés tervét látva, ami nemcsak Budapesten, hanem az egész országban is példátlan lenne.

Üdülőövezeteket köthet össze a Helemba és Ipolydamásd között épült híd, melyet fél évnyi bizonytalanság és találgatás után a napokban adnak át. Az időközben dráguló projekt elhúzódását előre nem várt bonyodalmakkal indokolják.

A bíróság még januárban függesztette fel azonnali hatállyal a munkálatokat a tervezett Déli Körvasút építési területén, de a V-Híd alvállalkozói ennek ellenére több fát is kivágtak. Három hete egy másik ítélet megsemmisítette a beruházás környezetvédelmi engedélyét, az előkészítő munkálatok mégis tovább zajlanak. Egy kiszivárgott képernyőfotó szerint az építési minisztérium az ítéletek ellenére sem utasította a V-Hidat a munkák leállítására.

120 km/órás sebességre tervezték, Gödöllő és Aszód között mégis 90-nel ballagnak a vadiúj vonatok 8 hónappal az átadás után is. A 160 milliárd forintos projektben nem gyorsult a vonat a tervezett sebességre, a miértekről hallgat a Lázár János vezette minisztérium. Pedig az átadáskor az azóta menesztett Vitézy Dávid arról beszélt: a fejlesztésnek az volt a célja, hogy a szakaszon a vonatok gyakrabban közlekedjenek, az utasok pedig minőségibb körülmények között utazhassanak.

Még kormánypárti körökben is ellenérzéseket váltott ki Lázár János legújabb törvénytervezete, amelynek alapján az építési miniszter saját döntésével, bárkinek a kérésére ingyen tulajdonba adhatná az ország legszebb kastélyait.

Mészáros Lőrinc cége fővállalkozóként indoklás nélkül, a teljesítés utolsó fázisában tette ki Homlok Zsolt kft.-jét két fontos vasúti beruházásból. Uniós támogatásoktól eshetünk el a NER-es nagyvállalkozók összeveszése miatt.