K-Monitor Adatbázis

Egy múlt év végi törvénymódosítás értelmében az egyházak megigényelhetik azon önkormányzati ingatlanok tulajdonjogát, amelyeket fenntartóként működtetnek. A jogszabály nem hagy semmi lehetőséget a településeknek, amelyek így több százmilliós, esetenként milliárdos vagyonvesztéssel számolhatnak.

A Zichy-kastély után most Andrássy-palotát kapja meg Demeter Szilárd, amit a Hajógyári-sziget déli csücskével együtt az egyetemekhez hasonlóan közérdekű vagyonkezelő alapítványba szerveznek ki.

Az Orbán-kormány két kézzel szórja a pénzt a betonelem gyárakat építő, közbeszerzéseken is villogó beruházóknak, többnyire a számla felét állja közpénzből. Milliárdokról van szó, melyekből modern gyárak születnek. Szíjj László a milliárdos cégvezető Debrecenben erősítette építőipari kitettségét, és megvette az ottani legnagyobb transzportbeton-gyártó vállalkozást. Bodrogi Bau Kft. Hódmezővásárhelyen építheti fel saját előregyártott betonelemeket előállító üzemét, a cég 565 millió forintot költ erre, ennek felét közpénzből. Nagytőke (micsoda név!) faluban húzott fel egy látszóbeton elemeket előállító üzemcsarnokot a Molcza Kft. Másfél milliárd forintba kerül, a felét a Növekedési Hitel Programból fedezik, a kormány (vagyis mindenki) állja a számla egytizedét (133 millió forintot), a többit kellett önerőből előteremteni.

Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt. közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett. Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak. Az alábbi hosszú cikkben ezt a három állítást fogom igazolni.[2]

Miután az OLAF szabálytalannak ítélte az Elios-lámpacseréket, a kormány visszavonta a támogatási igényt. Így az adófizetők finanszírozzák a korrupt beruházásokat.

Nemcsak a kormánytagoknak megy jól a sora, hanem a településeiknek is: legutóbb Seszták Miklós Kisvárdája jutott milliárdos állami támogatáshoz.

Büszke üzenet fogadja az Elios Innovatív Zrt. nevű energetikai cég honlapjának látogatóit. Azt írják: a vállalkozás a “szakmai eredményeinek és kiváló szakembergárdájának köszönhetően” vált “Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő energetikai cégévé”.

Már magyarázkodniuk sem kell júliustól a polgármestereknek, ha mondvacsinált okokból jutalmazzák meg kádereiket – akár veszteséges cégeknél is.

Egymás után nyeri el a közpénzből fizetett energetikai megbízásokat egy cégcsoport, amely a kormányzati kapcsolatairól és rendkívüli megerősödéséről ismertté vált Közgép érdekeltségei közé tartozik. Az állam már most is tízmilliárdokat költ energetikai beruházásokra, de ez minden számítás szerint csak nőni fog a jövőben.