K-Monitor Adatbázis

Ellentmond egymásnak a Pest Vármegyei Kormányhivatal közleménye és Samsung SDI bírósághoz benyújtott fellebbezése a gödi akkugyár környezet-használatára vonatkozó bírósági végzés ügyében. Miközben a kormányhivatal szerint csak a működés „korlátozásáról” van szó, a Samsung SDI a leállítás miatti veszteségére hivatkozik a bírósághoz benyújtott fellebbezésében. Az üzem ugyanakkor továbbra is zajszennyezően működik, a korlátozásnak semmi jele, egyes gödiek aludni sem tudnak a gyár éjjeli zajától.

A gödi Samsung gyár a korábban megismerhető érték sokszorosát, 88 tonna mérgező, magzatkárosító hatású oldószert bocsátott ki a levegőbe 2019 és 2022 között. Az üzemen belül a rákkeltő nehézfémek megengedett mennyiségének sokszorosa volt kimutatható, a dolgozók kitettsége a mérgező anyagoknak nőtt az évek során.

Öt év után Érden és Tárnokon a településvezetők beváltják legfontosabb, a 2019-es voksoláson sorsdöntőnek bizonyult választási ígéretüket: elkezdik visszafizetni az úgynevezett csatornapénzeket. A siker mégsem mondható teljesnek: jelen állás szerint a háztartásonkénti 250 ezer forintot öt év alatt fizetik ki – és nem minden érintettnek.

Tavaly december 29-én jelent meg az a kormányhatározat, amely kiemelt beruházássá nyilvánította egy nemzetközi lövészeti központ létesítését Üllőn. Bár a projekt tervei évek óta ismertek voltak az üllői testület előtt, a városvezetés csak most, a kormányrendelet megjelenése után kezdett tiltakozásba a beruházás helyszíne ellen. Az építkezéshez kiadott környezetvédelmi határozat miatt az Állatorvostudományi Egyetem korábban pert is indított: a tervezett létesítménytől ugyanis alig egy kilométerre van az egyetem Lógyógyászati Klinikája, s az intézmény álláspontja szerint az ott kezelt lovakra rendkívül káros hatást gyakorolna a zajos lőtér. De tartanak a zajtól a tervezett beruházás közelében lévő tanyák és a város déli részén lévő ingatlanok lakosai is, akik tiltakozásuknak egy most megtartott lakossági fórumon adhattak először hangot.

Újbuda önkormányzata pontokba szedte, miért ellentétes a hatályos környezetvédelmi engedéllyel, amire az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint Mészáros Lőrinc cége, a V-Híd készül.

Több területtel kapcsolatban felmerülhet a kérdés: egyáltalán miért rozsdaövezetek? Mindenesetre ezeken a helyeken rendre megjelennek a kormányhoz közel álló vállalkozók, ingatlanfejlesztők, baráti cégek.

Szeptember 14-én jelent meg egy kormányhatározat arról, hogy Soroksár és Gyál területén termőföldeket, szántókat, legelőket és erdőket jelölt ki a kormány beruházási célterületnek. Az összesen közel 100 helyrajzi számon lévő terület csak Budapesten 500 hektárnyi, tehát a kormány két kisebb fővárosi kerületnyi területen képzel el valamilyen beruházást. A Kormányzati Tájékoztatási Központ és az építési minisztérium Telexnek küldött válaszaiból annyi derül ki, hogy valamilyen ingatlanfejlesztést terveznek, de vegyianyag-elosztó nem lesz. A helyi fideszes polgármesterek semmit sem árulnak el, bővebb információk hiányában a helyi ellenzék és a természetvédők is csak a fejüket kapkodják egy akkora léptékű fejlesztés tervét látva, ami nemcsak Budapesten, hanem az egész országban is példátlan lenne.

Nyoma sincs a beígért modern akku-újrahasznosító technológiának a magyar üzemet tervező szlovén cég által beadott dokumentációban.

Több száz, Natura 2000 jelölésű, fokozottan védett homoki kikerics átültetése maradhatott el a gödi akkumulátor-gyár csatornázási munkálatai közben. Az ügyben a kormányhivatal tájékoztatása szerint közigazgatási hatósági eljárás van folyamatban, az átültetésre kijelölt virágok eszmei értéke összesen több mint 40 millió forint. A Samsung-gyár vízellátását és szennyvíz-elvezetését a magyar állam 32 milliárd forint közpénzből finanszírozza.

Bár az Európai Bizottság is vizsgálja a CATL debreceni akkugyárának hatását a vízbázisra, a magyar kormány keresztülviszi akaratát a következmények alapos felmérése nélkül.